Pécs-környéki nyaralás 1. rész: Kővágószőlősi szállásunk

Hamarosan itt a nyári szállások foglalásának szezonja. Ezért épp ideje már, hogy egy nagy lemaradásomat pótoljam: a költözésünk miatt ugyanis teljesen kimaradt a 2016-os nyaralásunk dokumentálása. Amit sajnálnék elveszíteni, mert Olvasóim számára is hasznos információkat szeretnék közölni a sorozatban. Fura lesz a februári fagyban nyári képekkel dolgozni, nyári emlékeket felidézni, de bízom benne, hogy hasznotokra válik! S mire befejezem ezt a jó hosszúra tervezett sorozatot, jó esély lesz rá, hogy az idei nyaralásunk helyszínét is kitalálom. :)

Tavaly tavasszal elhatároztuk, hogy nyaralásunk idején Pécset és környékét szeretnénk megismerni. A gyerekeknek mutattam képet az orfűi tavakról (ezzel meg is vettem őket), az abaligeti barlangról, a Misináról és Pécs szépséges látnivalóiról, így hangolódtunk az útra.

Olyan helyen kerestem szállást, 

• ami bár faluhely (nyugalom van, csend és béke), mégsincs túl messze a várostól, tehát szinte agglomerációnak számít. 
• Szempont volt, hogy a házban csak mi tartózkodjunk, elférjünk kényelmesen, 
• viszont a ház megfeleljen néhány alapvető elvárásunknak: teljesen felszerelt konyha, igényes fürdő, klíma, nagy családunk által kényelmesen körbeülhető asztal, használható kert. 
• Legyen fűthető - erre majdnem szükség is volt!

Kemencés Vendégház - négy napraforgós falusi szálláshely

A kővágószőlősi Kemencés Vendégházban minden igényünk teljesült, sőt azon felül is. Ildikó és László, a ház tulajdonosai a szomszédban laknak négy gyermekükkel. Ha bármi kérdésünk, igényünk felmerült, csak átszóltunk, és már segítettek is. Kaptunk rácsos ágyat a kicsinek, fát a kemencéhez, vizet a medencéhez - de erről később.

Kilátás a bejárati ajtóból.

Gyönyörű tisztaság fogadott. Csak a házról, a közvetlen környékről egy egész dossziényi anyagot állítottak össze házigazdáink, de a tágabb környezet látnivalóiról is több fióknyi prospektus segítségével tájékozódhatunk. A vendégház autentikus falusi berendezése, kedves díszítése és a gondozott kert állapota mind-mind mutatta, mennyire sok munkát és szeretetet tett bele az Iván család a vendégfogadásba. A fotókat hazaindulás előtt készítettem:

Egyik szoba...

... és másik szoba. 3 gyerekünk itt úgy aludt, hogy a két ágyat összetoltuk és ők
keresztbe feküdtek. Így nem kellett naponta ágyazni a kanapén.

A konyha apró, de mégis minden van...

... mert ez a tálalószekrény mindent elnyel!

A régi ól maradványait nem rombolták le, hanem helyreállították, és egy teraszos babaházat rendeztek be benne a gyerekek nagy örömére. Ha kerti játszótérre vágytok, a másik házukat foglaljátok le, de mivel az kisebb, mi ott hatan nem fértünk volna el.

Babaház

Ilyen belülről!

Idei nyaralásunk idején volt két ítéletnapi rossz idő Baranyában, ezt társasjátékozással, tévénézéssel, olvasgatással éltük túl. Úgy emlékszem, végül nem fűtöttünk be, de majdnem szükség volt rá, annyira lehűlt a levegő.

Mikor a tévé tényleg hasznos: szakadó eső a nyaralás alatt.

Ám mikor ismét beköszöntött a jó idő, saját felfújható medencénket a kertben felállítva nagyszerű napot töltöttünk el helyben - ez az utazás előtti napon történt, mikor már rengeteg élmény volt a hátunk mögött, és vágytunk egy kis nyugalomra. A vizet László segítségével slagon át kaptuk a szomszédból, és nem engedték, hogy kifizessük...

A háttérben látszik, hogy bográcsozni is lehet.

Mivel említettem Ildikónak, hogy írok majd róluk ide a blogba, kaptunk ajándékba egy fenséges reggelit, melyet praktikus okokból indulásunk reggelére kértünk.

Csupa házias íz, mennyei lakoma volt valóban. Sok képet nem tudtam készíteni, mert a gyerekek bizony nagy figyelmet igényeltek a roskadásig megpakolt asztal mellett - ezt gondolom nem kell magyaráznom. :) 

A reggeli helyszíne: Ildikóék családi házában egy külön erre a célra kialakított
helyiség, ahol nem csak étellel, de kézműves foglalkozással is fogadja vendégeit.

Nem tudtunk mindent megenni, annyira
gazdag volt a lakoma!

Az összes felkínált étel helyi termelő kezei közül került ki.
(A kis zászlócskákon a nevük.)

A helyi kézműves termékeket és borocskákat is itt lehet megvenni.

Ildikó említette, hogy van olyan vendége, aki miután megtudta, hogy ő még ismeri a hagyományos rétes nyújtásának, sütésének módját, egyszer csak ezért visszajött, hogy ezt megtanulja tőle. :) Nem tudom másként mondani: Ildikó és László olyan értékmentő munkát végeznek a falusi vendéglátás és a hagyományőrzés területén, amely nem csak követendő, de egy kicsit irigylésre is méltó a városi ember szemével nézve. Mindenesetre gratulálok hozzá, és ezúton is köszönjük a szép, tiszta, igényes szállást, valamint a finomságokat.

(Az, hogy nyaralásunk idején épp egy egész fészeknyi rozsafarkú kelt ki, majd repült ki az eresz alól, már igazán csak a Gondviselés ajándékának tekinthető. Hogy féltettük őket a nagy vihar idején! Hogy örültünk neki, amikor kireppentek!!)