Egy domboldalnyi csoda - séta a Folly Arborétumban

Északi-parti barangolásaink során többször elhaladtunk a Folly Arborétum táblája előtt, de eddig nem sikerült időt szakítani a meglátogatására. Idén, amikor Badacsonytomajban nyaraltunk, (légvonalban talán 1-2 km-re az arborétumtól) ragaszkodtam hozzá, hogy illesszük be a programba. Azt nem sejtettem, hogy a gyerekeknek is nagy élmény lesz, nem csak nekünk, szülőknek.

Megérkeztünk, ez a kilátás fogadott a parkolóban...

... meg ez. Csodálatos ez a hely, élőben is látnotok kell!

Mert abból indultam ki, hogy egy arborétumban lehet ugyan rohangálni, lehet ugyan nézelődni, de azért alapvetően a srácoknak ez a program sokkal inkább egy parki élmény, egy erdei séta, mint játszótéri örömködés. A Folly Arborétumban azonban egy pályázat során nem csak a sétautak, és a vendégfogadó épület újult meg, hanem kilátó és gyönyörű, igényes fa játékok is épültek. Szépek, igényesek, öröm rájuk nézni, öröm itt sétálni!

Elöljáróban: ez vár Rátok.

Itt egy kávé?

Egyetlen körülmény miatt nem tudtuk 100 %-osan élvezni ittlétünket, ez pedig az időjárás volt. Akármilyen korán keltünk, akármilyen korán indultunk, a hőség már reggel tarolt. Mindent uralt a perzselő, elviselhetetlen napsütés és a kibírhatatlan, iszonyatos meleg. A déli fekvésű domboldalba már a reggeli nap belövellte sugarait, és annyira nehéznek tűnt megmászni a hegyet! Mert ezt az arborétumot egy nagy, néhol bizony meredek domboldalba képzelték el korábbi tulajdonosai, alapítói, a ma is élő és itt tevékenykedő Folly-lányok felmenői. Nagyon szívesen beszélgettem volna a jelenlegi tulajdonosokkal az itteni életről, a borászatról, a növényekről, a megnyert EU-pályázatról, de annyira, annyira meleg volt, hogy a gyerekek sem bírták, és a séta, játék végén hamar lerobogtunk a kemping strandjára.

Hatalmas élmény!

Gyönyörű állapotú, kivitelezésű játékok.

Kuckó, drótkötélpálya.

A hőség ellenére nagy sikere volt a pályának.

Álljon itt azért néhány további kedvcsináló kép! Ki ne hagyjátok ezt a programot, ha a Badacsony közelében jártok! Kóstoljátok meg a jegyhez járó finom házi fröccsöt vagy limonádét. Sétáljatok, élvezzétek a kabócák zümmögését. 

Nézzétek meg, milyen ősszel, télen vagy tavasszal ez a hely! Vásároljatok a helyi borokból, szörpökből! Nem fogjátok megbánni. Mi még mindig kincsként őrizgetjük az utolsó cseppjeit az itt vásárolt fenyőrügy-szörpnek. És nem utolsó sorban: gyönyörködjetek a szín- és illatorgiában. Minden tiszteletem az alapító Folly családé, akik mind a mai napig gondját viselik ennek a kis dombnyi csodának.

Ilyen igényes feliratok vannak a növények mellett.

Madárvárta fotósoknak is!

Megyünk fel a kilátóba: ez a rész nem babakocsis terep.

A Kisörsi-hegyről egy komolyabb tájékoztató.
A pálos kolostrorrom, amit Salföldről lovaskocsival közelítettünk meg,
innen gyalog néhány száz méterre található légvonalban.

Az arborétum kilátója a Balaton vizéből is látszik,
legalábbis a kemping strandjáról láttuk.

Fogadótér, kávézó, a belső helyiségben egy csudaszép cserépkályha!

Szavak nélküli képek:

A FÁK ÜZENETE: BÉKESSÉG NEKTEK!

Badacsonyi szőlőhegyen gyalogolni

Ritkán adatik meg, hogy több baráti család egy időben szinte ugyanott nyaraljon, egymástól függetlenül. Ezen a nyáron mi nyaralásunk második hetében négy másik családdal egyszerre voltunk a Balaton-felvidék különböző pontjain. Gondoltuk, egy túrára összehozzuk a csapatot, és hát mi legyen a cél, ha nem a leghíresebb látnivaló a környéken, amit mindenki meg akar mászni: a Badacsony.

Indul a csapat! Természetesen felfelé...

A hőségre való tekintettel reggel nyolckor találkoztunk a Szegedy Róza ház fölötti parkolóban (parkolási díj: minden megkezdett óra 300 Ft). Innen indultunk az izzasztó felfelé vezető úton, ahol a Rózsakő előtti kis kilátó terület pusztán egy kezdeti megálló. Az igazi túra csak itt kezdődik!

A Rózsakő előtti kilátás még csak a kezdet.

Lépcsők és út felfelé. Egy ideig csak ez vár Rátok, ha megmásszátok a Badacsonyt.

Nagyon meleg volt, én várandósságom 12. hetében, reggel negyed kilenckor felfelé gyalogolva a Badacsony oldalában úgy éreztem, nem kapok levegőt. De ha kapok is, abban biztosan nincs elegendő oxigén... Az izzadságcseppeket elmorzsolva próbáltam a figyelemelterelő beszélgetést választani barátnőmmel - sikerrel. A Kisfaludy-kilátóba viszonylag hamar felértünk, itt tartottunk egy nagyobb lélegzetű pihenőt.

És persze gyönyörködtünk egyet a tájban!

A kilátó teljesen megújult a pályázati pénzből, és igen impozáns látványt nyújt. Előtte meghagyták a kissé lerobbant, de még tűzrakóval is felszerelt pihenőt, itt ettük meg tízórainkat. 

Az Északi-part látképe kelet felé.

Látjátok, gyerekek? Tegnap annak a hegynek a tetején álltunk!
Az a Szent György-hegy!

Újult erővel folytattuk a sétát az egyre melegedő időben. A térképünkön - pedig nem volt régi példány - valahogy másként szerepeltek az utak, de a Szent György-hegyi tapasztalatok után inkább mentünk arra, amerre sejtettük a helyes irányt. Tervünk az volt, hogy a Ranolder-kereszt tövében ismét pihenünk egyet, majd nekiindulunk lefelé a Bujdosók lépcsőjének, hogy innen nézzük meg a híres bazaltorgonákat. 

A Ranolder-kereszt tövéből egy gyenge kilátás...

A lépcsőfokok nagyon magasak, a hegyoldal igen meredek, szóval nem volt egy  könnyű menet lefelé a kicsi gyerekekkel, de egy szavam sem lehet, mert nagyon jól bírták! 

Meredek a Bujdosók lépcsője!

Bazaltorgonák. A Szent György-hegyen jobban lehetett látni őket.

Mikor egy bazaltorgona nem bírja már tartani magát...

A lépcső aljától aztán a piros jelzésen sétáltunk vissza a Rózsakőig, ahonnan már csak egy köpés volt a parkoló. Útközben gyönyörű, gondozott szőlőültetvényeket, pincéket láttunk. Ez az igazi Badacsonyi szőlőhegy, amiről a dal is szól! 

Kilátás Szigliget felé. A Vár pont nem látszik.

Sok-sok szőlő!

11-re értünk vissza a kocsihoz, tehát mindez egy kényelmes, három órás túra volt a gyerekek tempójában, több pihenőt beiktatva a nagy melegben. Ebéd előtt még csobbantunk egyet a kemping strandján!