Első komolyabb kimozdulás 5 gyerekkel
Nem szándékosan tologattuk az időpontot, hogy végre messzebbre mehessünk, immár heten. Babánk karácsony másnapján született és a tél java még előttünk tornyosult. Így tehát egy néhány hetes babácskával legfeljebb múzeumokba mozdulhattunk ki (például ide meg ide meg ide vagy ide), a közelbe, néhány órára. Na jó, egy szabadtéri félnapos kiruccanás is belefért. Aztán jöttek hétvégék, amikor pocsék volt az idő, vagy a nagyobbaknak volt közösségi, iskolai programja, elsuhantak mellettünk a születésnapok és családi események. Az elmúlt egy hónap pedig (igen, a korán érkezett, csodálatos nyári idő) kb. végig az én hosszan elhúzódó, makacs, múlni nem akaró betegségemről, gyengeségemről, kimerültségemről, rossz lelkiállapotomról szólt. A RepTár ötlete halvány reménysugárként csillogott múlt héten: leszek már olyan erős, hogy végre nekiindulhassunk? Lettem. Elfáradtunk, közel sem láttunk mindent, mégis csodás élményekkel gazdagodtunk.