Salgótarjánról- őszinte leszek - nem sokat tudtam. Város a hegyek között, munkanélküliség, szocreál... ezek ugrottak be nekem, ha erre a településre gondoltam. Pedig a helyiek nagyon szeretik, tisztelik, becsülik és büszkék rá. Sok gyár volt itt, és ahogy egy korábbi bejegyzésemben már említettem a Somosi Fogadó tulajdonosának szavait: Salgótarjánban határozottan jó volt fiatalnak lenni a nyolcvanas években! A dübörgő ipar miatt itt tényleg mindenkinek volt munkája, kocsija és lakása. Most viszont nincsenek már a gyárak, a munkanélküliség nagyon nagy és a bányát is már csak a múzeumban lehet megtekinteni, fejtés rég nincs. Azt hallottuk, hogy a táróba lemenni nagy élmény, ezért elmentünk a Bányamúzeumba.
