Luzerni séta szabadstranddal (Svájci nyaralás 5. rész)

Nem tudom, hogy lehet-e olyat mondani egy nyaralós napra, hogy ez volt "A tökéletes városnézős (fél)nap", de akár lehet, akár nem, én bizony állítom, hogy megközelítőleg sikerülhet elérni. Luzern például tényleg alkalmas arra, hogy legszebb, legismertebb részeit egy párórás városnéző séta keretei között megismerje a család, és még jól is szórakozzon közben, plusz a nap végén strandoljon egyet a városi szabadstrandon! Mi kellhet még egy tökéletes napba? FAGYI! De ezt is megugrottuk, még ha nem is gombócos formátumban... :) Ráadásul gyönyörű a várost övező táj, csodálatosan szép a Vierwaldstättersee, aminek a partján fekszik és kifejezetten hívogat a sok történelmi érdekesség és híres látnivaló - mindegyik sétatávolságban egymástól. Magunkhoz képest későn indultunk szállásunkról, mert az előző napi hosszú hágótúra nagyon lefárasztotta a csapatot, sokáig aludtunk. De a strandolás belengetésével sikerült kicsit életet lehellnem a családba, és szerintem utólag senki nem bánta meg, hogy a fáradtság ellenére végül bevállaltuk ezt a városnézős napot. 

"Három hágó" autós túra egyetlen nap alatt (Svájci nyaralás 4. rész)

Bár tele voltam tervekkel a nyaralásunkat illetően, hagytam néhány "homályosabb" napot, melyek jól is jöttek. Volt, amikor csak pihentünk és strandoltunk, és olyan is, amikor teljesen mást csináltunk, mint amit eredetileg akartunk aznap csinálni. :) Ilyen lett például a hágótúra napunk, amit konkrétan előző éjjel 23:30 körül döntöttünk el, ahogy Krisztával beszélgettünk az "igazi svájci dolgokról". Kriszta szerint a hágók bejárása tényleg megismerése az "Igazi Svjájcnak". És ez csak a nyári szezonban lehetséges - a hágókat júniustól szeptemberig engedik bejárni, sem előtte, sem utána nem. Lezárásra kerülnek az utak, az átmenő forgalommal sújtott kis falvak hirtelen zsákfalvakká válnak a hosszabb, téli szezonra. Itt a tél még májusban is mutogatja vasfogát, ezért vannak hágók, amik csak június közepén nyitnak, és szeptemberben szükségszerűen már zárnak is. 

Nézegettük a térképet, és végül 3 hágó mellett döntöttünk, amelyek bejárásával egy hatalmas kört tettünk meg autóval: Furka, Grimsel és Susten. Ez tényleg egy óriási "hurok". Mindegyik hágó más, mindegyik hágó másként szép, másképp félelmetes, másképp lélegzetelállító. Felejthetetlen túra volt, életünk nagy élménye, egy igazi autós családi kaland.

Freiburgi nap, átruccanás Németországba (Svájci nyaralás 3. rész)

Mivel a szállásunk Baden mellett volt egy kis faluban Észak-Svájcban, jeleztem a családnak, hogy nem fogják megúszni a németországi kalandot. Talán már említettem, hogy egy fél évet tanultam Erasmussal Heilbronnban, ahonnan a barátaimmal és ottani évfolyamtársaimmal kisebb-nagyobb kiruccanásokat tettünk Németország-szerte. Egyik kedvenc és legmélyebben bennem maradt emlék a Fekete-erdő volt, ahová úgy érzem, nem lehet elégszer visszamenni. Mikor repülök Krisztához, és a Fekete-erdő felett halad a gép, akkor is mindig elhatározom: ide elhozom a családomat, ezt nekik is látniuk kell, annyira nagyon szép! 2003-as önálló diákutazgatásaink fénypontja Freiburg volt számomra - ezért evidensnek tűnt, hogy ha mindössze kb. 1.5 órára fekszik a lakástól, ahonnan csillagtúrázunk, Freiburg nem maradhat ki a programtervből. Mondhatjuk: egy 23 éves álmot váltottam valóra ezen a napon: eljuttattam a teljes családomat a csodálatos Freiburgba! 

A Rajna-vízesés és séta Schaffhausenben pancsolással - ingyen (Svájci nyaralás 2. rész)

Mindössze parkolási költségünk volt ezen a napon,a Rajna-vízesésnél és Schaffhausen városában. Tehát szinte ingyen tekintettük meg Európa egyik legnagyobb vízesését, egy különleges német-svájci városkát a határon annak gyönyörű történelmi építményével és híres erkélyeivel, majd fürödtünk a kristálytiszta Rajnában! Mondom, hogyan tudod ezt Te is megtenni úgy, hogy ne maradjon benned hiányérzet!

Svájc 5 gyerekkel - az előkészületek (Svájci nyaralás 1. rész)

Személyes okokból "járok" Svájcba. Barátnőm közel 10 éve elfogadott itt egy orvosi állást, és azóta Svájcban él. Én elsősorban hozzá megyek, ez így lenne, ha Albániába, Dániába vagy Portugáliába költözött volna, akkor is. De ha már Svájc, hááát, "nagy duzzogva" :)) csak elmegyünk együtt városnézni és túrázni a hegykbe! Főleg, hogy Krisztának hatalmas tapaszatalata van, minden szabadidejét mászással tölti, vagy a természetben kirándul. Pontosan tudja, hol milyen nehézség vár, mi mennyire drága vagy olcsóbb, és hol érdemes parkolni egy városban. Szóval, mielőtt eljutottunk volna a családdal, én már többször megfordultam ebben a gyönyörű országban és sok tapasztalatot gyűjtöttem. Ezeket viszont eddig nem írtam le! Nagyon szép utak voltak, de "belül" őrzöm őket. 2026-ra azonban sok hónap tervezéssel azt irányoztuk elő, hogy a nyári szünetből 12 napot Svájcban töltünk. A családdal! És erről most már tényleg írni is fogok...!

Lipnói-tó kisokos – 5 napnyi kaland Dél-Csehországban

Hat rész, öt nap, sok kilométer két keréken és gyalog, tavak, erdők, hegyek, kompok, egy gleccsertó, egy különleges csatorna, lombkoronasétány, kolostor – és persze maga a Moldva. Elkészült a teljes Lipno-sorozatunk, úgyhogy ideje egy helyre gyűjteni mindent. 😊

A Lipnói-tó környéke nekünk igazi telitalálat volt. Ha olyan családi úti célt kerestek, ahol nem az a kérdés, hogy mit lehet csinálni, hanem inkább az, hogy mi fér még bele, akkor Dél-Csehország ezen része nagyon jó választás lehet.

Mi elsősorban aktívan fedeztük fel a vidéket: bicikliztünk, túráztunk, kompoztunk, tavakat kerültünk, hegyet másztunk, és közben jutott idő néhány egészen különleges kulturális látnivalóra is.

Öt napot töltöttünk kettesben a Lipnói-tónál – az oda- és hazautazással együtt –, és ennyi idő alatt meglepően sok minden belefért. Bringáztunk, túráztunk, kompoztunk, tavakat és hegyeket fedeztünk fel, megnéztük a környék családbarát látnivalóit, és még a Moldva-parti életbe is belekóstoltunk. Az útból végül hat külön cikk született – ez a "kisokos" pedig azért készült, hogy egy helyen megtaláljátok az egész Lipno-sorozatot.

A csehek nemzeti sportja közelről és egy kolostor: Vyšší Brod kincsei (Lipno sorozat 6.)

Utolsó kettesben tölött napunk Dél-Csehországban igaziból már csak fél nap volt. Hiszen ahhoz, hogy még emberi időben el tudjuk hozni a csemetéket a nagyszülőktől, emberi időben el is kellett indulnunk. Számolgattunk, és beláttuk, hogy Cesky Krumlovba nem lenne időnk bemenni. Mindössze annyi időnk lett volna a híres történelmi városra, ami engem, aki szeret alaposan körülnézni, éppen csak pont felbosszantott volna, hogy "3 óra alatt nem láttunk semmit, tehát még maradnunk kell, de nem lehet". Ezt a lehangoló villámlátogatást kikerülve jutottunk arra, hogy Vyšší Brod-ban töltjük a délelőttöt, és már Ausztriában ebédelve búcsúzunk 5 napos nyaralásunktól. Persze, arra nem gondoltunk, hogy itt is belebotlunk egy "jajjj, de kár, hogy erre nincs időnk" helyzetbe! Ki gondolta volna ezt egy "unalmas" cseh kisvárosról?

Klasszikus Lipnói-tó nagykör biciklivel + óriás lombkoronasétány (Lipno sorozat 5.)

Eljött a nap, amiért ideutaztunk: a nagy, tóparti Lipnó-kör, biciklivel. Izgatottan vártam, különösen azért, mert a térkép szerint két ajánlott bringaútvonalat szándékoztunk egy nap alatt teljesíteni: a 4-est és az 1-est (térképet csatolok lentebb). Kifogtuk a legideálisabb időjárást: azaz nem volt gatyarohasztó meleg, de útközben egy fürdés kifejezetten jól esett (26-27 fok körül). Lihegős "feltolás" az óriás lombkoronasétányhoz, vidám parti pizza egy szabadstrandon, rácsodálkozás egy öreg templomra, majd meditatív tekerés az árnyas tóparti erdőkben, végül ismét kompozás. Nagyon klassz nap volt! Ha a többi élmény meg sem történt volna, már csak ezért az egy napért megérte volna eljönni ide! De hogy miért volt idegesítő a "Hopp, megállok és lefotózom!" tempóm? Miért tűrte ezt 4. napon már nagyon nehezen a férjem? Olvasd tovább a bejegyzést, lehet, hogy kiderül! :D

Bakancsos csúcstámadás, gleccsertó és egy érdekes csatorna a Plechy alatt (Lipnó sorozat 4.)

Úgy éreztük, nem mehetünk el erről a tájról anélkül, hogy megmásztuk volna a Plechy-t, és elmentünk volt az osztrák - német - cseh Hármashatárhoz, aminek az itteni neve: Trojmezná. Ahogy nézegettem a térképet a felkészülés során, szerettem volna bringázással egybekötött túrázást erre a napra. Az eredeti tervem az volt, hogy bringával megyünk, amíg engedi az út, hát hiszen még kijelölt bicikliút is van... ! Majd ahonnan már nincs tovább, lakatolunk, és onnan fel a hegyre, gyalog. Végül, már nem is tudom miért (talán a terep nehézségétől ijedtünk meg) lebeszéltük magunkat a kombinált csúcstámadásról, és a simán gyalogos túra mellett döntöttünk. Utóbb - nektek elárulom - megbántam ezt az akkori óvatosságunkat. Nyugodtan mehettünk volna egy hosszabb szakaszon biciklivel, bírtuk volna. Ezt azért írom le, hogy meg merjétek próbálni! 
Az igazság az az, hogy végül a Trojmezná sem fért bele. Leírtam, miért, olvass tovább. Térképet pedig a cikk végén találsz.

Varázsvilág az Olšinai-tó körül és egy tech-meglepi a nap végén (Lipnó sorozat 3.)

Sejtettük, hogy szép lesz ez az Olšinai-tó körüli tanösvény, de arra, ami várt minket, egyáltalán nem számítottunk. Tényleg minden várakozást felülmúlóan gyönyörű volt, és olyan nyugalmas, hogy mondhatnám: "ó, itt még a madár se jár"! De ez nem lenne igaz: hiszen a terület  madárrezervátumokat meghazudtolóan gazdag madárfajokban, a tó telis-tele hallal, a környező erdők vadakkal - az egész szigorúan védett természeti érték. És döbbenet a története is: tragikus múltjának köszönheti védettségét.