Pótharaszti sétaerdő és finom ízek a Tántiban

Második karácsony előtti szabadnapunkon a közeli Csévharaszthoz tartozó parkerdőben terveztünk egy kis túrát, majd ígértünk a gyerekeknek egy kis finomságot, amit az Újhartyán mellett nyitott új helyen, a "Tánti házias ízek"-ben fogyasztottunk el. 

Szent Jakab sétány és Eta néni háza Dabason

Szűk két napocska, ennyi jutott idén, hogy kiszabaduljunk a karácsonyi őrületből és kiszellőztessük a fejünket egy teljesen másik helyen, mint az otthonunk. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem - különösen ünnepek előtt - el kell hagynom a házunkat ahhoz, hogy teljesen ki tudjak kapcsolódni. Így nem látom meg az esetleges tennivalókat, így nem furdall a lelkiismeret, hogy még mit kellene megcsinálnom, elkészítenem, így nincs ott a "kísértés", hogy még süssek gyorsan valami finomat. Van viszont friss levegő, új környezet, látnivalók és nagy séták. Társasozásra alkalmas üres idők sötétedés után. Ezek hozzák meg számunkra a valódi pihenést és feltöltődést, így lehet nyugodtan és kikapcsoltan megérkezni a valódi családi Karácsonyba.

Családka Vendégház és Állatudvar

- Támogatott tartalom -

- SZÁLLÁSHELYTESZTELÉS MEGHÍVÁSRA - 

A Családka közelgő nyitásáról egy szakmai Facebook csoport kapcsán már előbb értesültem, mint a nagyközönség. Ráadásul hamar kiderült számomra, hogy a szépen berendezett szálláshely mögött egy profi lakberendező tulajdonos áll - akiugyan abban a lakberendező suliban végzett, ahová immáron másfél éve én is járok. Ízlésvilágunk, kedvenc színeink, igényes bútorokkal kapcsolatos elképzeléseink nagyon hasonlítanak, ezért számomra biztos volt, hogy valamikor szeretném kipróbálni ezt a csudaklassz kis vendégházat a családdal. Nagyon örültem, mikor ősszel Alíz megkeresett, és együttműködést ajánlott. Sajnos a téli szünet előtt egyszerűen nem tudtunk időt kisajtolni erre a látogatásra, de amint beköszöntött a karácsonyi vakáció, azonnal "kilőttünk", hogy Újlengyel felé vegyük az irányt. Szokásos karácsony előtti utazásunk krónikája következik, első fejezetben a szálláshely bemutatásával.

Másfél nap Szandán, barátnőkkel

Ritkán adódik egy nagycsaládos édesanya életében fél hétvégényi idő gyerekek és férj nélkül. Úgy emlékszem, utoljára négy éve voltunk együtt, ezzel a társasággal - gimis barátnőimmel - kapát-kaszát itthon hagyva egy teljes hétvégét együtt, akkor viszont jó messzire szöktünk el, Svájcig meg sem álltunk. Ezúttal nem ültünk éjszakai vonatra, nem jártunk be kristálytiszta levegőjű tájakat, most más szempontok szerint választottunk szállást és úticélt. Az országot a vírus miatt nem akartuk elhagyni, időnk sem volt sok (tényleg mindössze másfél nap), ráadásul egyikünk kisbabája miatt igazán közeli helyet kerestünk, hogy ha bármi lenne, azonnal ugorhasson, ha kell, haza. Spoiler: nem ugrott, hanem kirándult, beszélgetett és ALUDT! :) 

Verőcén járt az ősz és a család

 

Az őszi színekben való tobzódás, a falevél kupacba ugrás, az október-novemberi séták kesernyés illata tavaly számunkra elmaradt. Egy évvel ezelőtt családunk a koronavírus miatt szigorú karanténban ült, illetve egy része feküdt. Az ablakon ki-kipislogva láttuk, hogyan fogy el a cseresznyfánk, aztán a diófánk minden levele. Ez volt a természettel minden kapcsolatunk. Első túránkat Mikulás környékén tettük, bár túrának csúfolni azt a kis sétát inkább nem is volna illendő. Pedig nekem még ott is meg kellett állnom hosszasan pihenni. Mert nem bírtam. A covid utóhatása még januárban is velem volt, mikor váratlan fáradtsághullámok és izomfájdalmak törtek rám. Aztán ezek szépen elmaradoztak. Tavaszra visszanyertem minden energiámat, és teljes erőbedobással tudtam végre problémák, fájdalmak és kényelmetlenségek nélkül, egyszerűen csak ÉLNI.

Mondhatjuk tehát, hogy egy őszünk teljesen kimaradt. Hiányzott a sok kirándulás, a színek, a levél- és termésgyűjtés, a kellemes séták, a lágy őszi szél érintése az arcunkon. Idén talán éppen ezért örülünk annyira minden egyes lehullott, színes falevélnek, minden egyes narancsba vagy bordóba öltözött fának, minden egyes begyűjtött termésnek, minden egyes megtett lépésnek a természet lágy ölén. Legjobban talán mind a vízpartra vágytunk, a dunai séták különösen vonzóak számunkra - ez bizonyára azért van, mert itt lakunk a közelében, a Duna-partra kiszaladni nekünk egyenlő a fejünk kiszellőztetésével. 

Kaptam egy tippet nyáron: a verőcei Strandot felújították, nagyon jó lett. A szezonban nem jutottunk el, de ki mondja, hogy Duna-parti strandot látogatni csak nyáron lehetséges? És ki mondja, hogy csak teljes létszámmal érdemes nekiindulni? Én biztos nem. Mikor tehát a nagyok benyögték, hogy az őszi szünet utolsó napján nekik még annyi tanulni- és gyakorolni valójuk van, hogy az elviszi az egész napot - mi nem erőltettük, hogy velünk tartsanak. Főleg, hogy határozottan AKARTAK nagyfiúsan és nagylányosan itthon maradni, felnőttek nélkül. Na, gondoltuk: milyen jó lesz! CSAK 2 gyerekkel, sokkal könnyebb a dolgunk, tiszta hawaii lesz ez a kis kirándulás. Természetesen ezúttal is hatalmas tévedésbe estünk...

Darulesen a hortobágyi pusztán - félnapos program, ami egy egész életre veled marad

A darules program nem a hirtelen kitalálós programok közé tartozik. Hetekkel a dátum előtt kellett elkezdeni a szervezést, mivel a Hortobágyi Nemzeti Park szigorú szabályai miatt nem lehet "csak úgy" jönni-menni a védett pusztában, ahol nekünk, átlagembereknek lövésünk sincs, pontosan hová kell állni a legszebb látvány megtapasztalásához. Kell szakmai vezető és persze egy biztosított helyszín, ahová a csoport érkezik. A gyerekek számára nagyon vonzó kisvonatos darules program már a kezdeti napokon betelt, így oda esélytelen lett volna bejutnunk. Az autós programra azonban az őszi szünet napjaira volt még hely, mikor észbe kaptunk, gyorsan foglaltam is 15 főre helyet - ugyanis a család más tagjai is kedvet kaptak. 

Ebéd és tóparti játék Búbánatvölgyben

Szeptember végi hétvége, gyönyörű idő, és elképesztő, de tényleg elképesztő fáradtság. Elindult a tanév, és "lóg a belünk"... A szombati főzést-mosást-takarítást még csak-csak bevállaltam, végig is csináltam, de jeleztem a családnak, hogy a vasárnapot határozottan másképp képzelem! Szeretnék én is pihenni, kész ételt kapni, amit nem én főzök meg. Mivel az ajánlatom, hogy hová is mehetnénk, mindenkinek nagyon tetszett (az erdő, a természet és a víz közelsége nem csak nekem hiányzott...), a kilences mise után autóba pattantunk, és egy órányi kocsikázás után az Esztergomhoz tartozó Búbánatvölgyben szálltunk ki. Finom ebéd, gyönyörű természeti környezet, tóparton játszadozó, horgászó családok és egy klassz játszótér - ezek lesznek a bejegyzésben.

Meglepetés Sümegen

Előre egyeztetett meglepetésprogram? Létezik ilyen? A mi családunkban igen! Testvérem és Sógorom ajándéka volt a 15. házassági évfordulónkra és 40. szülinapunkra ez az eseményekben és látnivalókban gazdag fél nap. Mivel nem akarták, hogy esetleg belefussunk valami olyanba, ami mégsem tetszik nekünk, előre megbeszéltük, hogy igen, az ötlet jó, a helyeket bátran le lehet foglalni, és igen, megyünk, mégpedig együtt. Az A variáns az volt, hogy csak ketten megyünk, és ők vigyáznak a srácainkra a nyaralóban (ahol amúgy is együtt tartózkodtunk), a B variáns pedig az, hogy megy mindenki: unokatesók, nagyszülők, szülők. Kérték, hogy ne az anyagiak miatt döntsünk a kettesben tölthető program mellett. Ezért az utóbbit választottuk, így a gyerekek is részesülhettek ebben a fantasztikus élményhalmazban! Elárulom, hogy nekik az egész valódi meglepetés volt, amit aznap tudtak meg.

Felmásztunk az új kilátóba Nemesvitán

Bár az egy négyzetméterre jutó kilátók száma valószínűleg ezen a környéken a legmagasabb, mégis augusztusban néhány napra felrobbantotta a sajtót, hogy Balatonederics határában, Nemesvita község domboldalán egy teljesen új kilátó épült. Augusztus 20-án jártunk erre - Fonyódról Sümeg felé tartva igazán nem tettünk nagy kitérőt, hogy kinézhessünk a nemzeti ünnepen erről a szép építményről. 

Az Orfűi Malommúzeum és a Vízfő tanösvény

Ritkán fordul elő velünk, hogy újra visszamenjünk egyhelyre, ahol már jártunk, és amiről korábban blogbejegyzés is született. Ezúttal azonban volt okunk a visszatérésre: 2016-ban, itt jártunkkor még nem működött a Garat nevű kávézó-közösségi tér, s nem lehetett bemenni (bár már állt) a Papírmalomba, valamint a Vízfői láp fölötti pallósoros tanösvénynek sem volt még híre-hamva sem. A gyerekek ráadásul – mint útközben kiderült – egyáltalán nem emlékeztek arra, hogy jártunk már ebben a múzeumban, most viszont nagyobb fejjel, odafigyelve tudták végighallgatni a vezetést. Mert figyelem: a Malommúzeum csak vezetéssel járható be! Az előre meghirdetett időpontokba lehet becsatlakozni, illetve külön csoport esetén természetesen biztosítanak vezetést más időpontokra is.

Magyarhertelendi Termálfürdő kisgyerekes szemmel

Mecseki hegyoldal, teraszos elrendezés, érdekes építészeti megoldások - ezek voltak a hívószavak, ha a Magyarhertelendi Fürdőre gondoltam korábban. Képek alapján voltak csupán elképzeléseim, de nagyon érdekelt, milyen lehet ez a különleges kis fürdő a kis baranyai falu szélén. Egy hétfői napot tűztünk ki a látogatásra - jó döntésnek bizonyult. Nemcsak a bejáratnál kerültünk azonnal sorra, hanem kaptunk árnyékban kényelmes fekvőhelyeket és az ebédnél sem volt gond a várakozással. 

Egy délután a Pécsi Állatkertben

Hűséges Olvasóim talán emlékeznek arra, hogy 2016-ban, mikor Pécset és környékét fedeztük fel, meséltem róla, hogy a vadonat új, szinte festékszagú állatkertbe nem mentünk be, mert az aznapi zárás pillanatában értünk oda. Akkoriban, emlékszem, azzal vigasztaltak a kedves hölgyek a pultnál, hogy ne szomorkodjak, sok állat még nem érkezett meg, úgyis félig üres a kert, jöjjünk vissza máskor. 5 év telt el, és most visszatértünk. 5 év alatt belakták az állatok a régi-új helyüket, a teljesen felújított állatkert pedig bejáratott pécsi látnivaló lett, ahová messzi földről is érkeznek látogatók. Mint például most mi. :)

Kis kemping, nagy hely, teljes nyugalom: Magyarhertelend, Forrás Camping

Jónéhány évvel ezelőtt, mikor kezdtünk belejönni a kempingezésbe nagycsaládos fejjel, rászántuk magunkat és vettünk egy naaaaagy, nyolcszemélyes sátrat. És pont mire megvettük, jött a következő kétcsíkos teszt, a nálam mindig erős rosszullétek, aztán a bálnaság, majd a babasírás, éjszakai kelések, fogzás. 2017-től ugyanez még egyszer. :) Szóval négy, majd öt gyerekkel mindezidáig gondolni sem tudtunk arra, hogy amúgy is kimerült erőtartalékainkat még tovább merítsük egy kempingezés bevállalásával - hiába olcsóbb műfaj... Ám idén, 5 biztonságosan szobatiszta gyerekkel 2015 óta először (!!) felmerült, hogy megpróbálhatnánk. Ráadásul sógornőmék már jártak itt, dicsérték a kemping békéjét, nyugalmát, családiasságát, ezért bátran belevágtunk, és velük tartottunk egy négyéjszakás kalandra a Mecsekben.

Évforduló a Szigetközben - Lipóti Élményfürdő

Mikor megláttuk, milyen fantasztikusan jó fürdő van a településen, elhatároztuk, hogy a hotelből való kicsekkolás után, még maradunk Lipóton, egész napra. Nagyon jó döntésnek bizonyult, mert így nem csak kipróbáltuk az élményfürdőt, de kényelmesen ebédelni és pihenni is tudtunk még kettesben töltött nyaralásunk utolsó napján. 

Évforduló a Szigetközben - Bringás csillagtúrák Lipótról

Egyértelmű volt, hogy ha gyerekek nélkül utazunk, biztosan viszünk biciklit. Ha csak egy órát tekerünk – persze mindig többet szoktunk – már akkor megéri. Nagy áldozatot nem kellett hozni: a gyerekek ülését lehajtva a két bicikli gond nélkül befért a „családi kamionunkba”, csomagokkal együtt.

 

Évforduló a Szigetközben - Lipót, Orchidea Hotel****

Ausztriai tóparti sátrazás ötletét cseréltük le a szigetközi aktív nyaralásunkra. Voltunk, s megyünk is még a sógorokhoz, de idén úgy döntöttünk, a "kerek", 15 éves házassági évfordulón inkább a teljes ellátásra és a wellnessre szavazunk. Persze sokat a babérjainkon itt sem ültünk: bringáztunk, lovaskocsiztunk, motorcsónakáztunk és a fürdőben úsztunk, csúszdáztunk - a wellnessben ücsörgés mellett, ami így együtt pont kiadott egy nagyszerű, igazi kikapcsolódós, "elemeket töltő" néhány napot. A lipóti Orchidea Hotelben egy "minden kerek" kettesben elvonulást tölthettünk, nagyon hálásak is vagyunk érte mindazoknak, akik segítettek a megvalósulásban. (A blogposzthoz a képek egy részét a szálloda saját honlapjáról vettem át, mivel magam nem tudnék ilyen szép, profi képeket készíteni, illetve mások privát szféráját sértettem volna a fotózgatással.)

Futura Tudományos Játszóház, Mosonmagyaróvár

Kaptunk 5 napot szüleimtől és sógornőméktől, hogy elmehessünk és megünnepelhessük az ősszel esedékes 15. házassági évfordulónkat. (Szeptember 16. körül ez esélytelen egy ötgyerekes családban.) Célunk a Szigetköz volt. Készültünk bringákkal és tudtuk, hogy a szálláson a wellnessen kívül még vár minket sok aktív programlehetőség. Ezért az egyetlen kultúrprogramot még a becsekkolás előttre időzítettük: a Futura Élményközpontot. Belépéskor világossá vált, hogy kizárólag mi ketten vagyunk, akik ezen a helyen gyerek nélkül érzik jól magukat. :) De ez egyáltalán nem zavart minket abban, hogy tényleg mindent kipróbáljunk, ami belefért kb. 4 órába. Persze mindeközben sokszor gondoltunk arra, hogy ez meg az mennyire tetszene ennek meg annak a gyerekünknek. 

Egy hétvége Bükkalján - látnivalók Cserépfalun

Mikor Judit felkeresett a szálláshelytesztelős ajánlattal, külön örültem, hogy a Bükkaljára hív minket. Ugyanis tavaly, bár sok időt szántunk a barangolásra, még a híres bükki látnivalók közül is csak töredéket tudtunk bejárni. A Bükk annyira gazdag szépséges látványosságokban, hogy bizony többszöri visszatérést igényel, és megunhatatlan élményt ad! Az Egertől keletre található kis bükkaljai falvacskák felé még sosem kanyarodtunk el (bár Noszvajon jártunk már röviden, de akkor sem turistaként). Cserépfalu pedig teljes homály volt eddig számunkra. Pedig önmagában ez a kis település is biztosít egy hétvégére való kisgyerekes programot, akár hiszitek, akár nem! 

Egy hétvége Bükkalján - szálláshelyünk Cserépfalun

 - Támogatott tartalom. -

- SZÁLLÁSHELYTESZTELÉS MEGHÍVÁSRA - 

Kedves invitálást kaptunk néhány héttel ezelőtt egy cserépfalusi szálláshelytulajdonostól. Meghívnak minket egy hétvégére, én pedig írjak róluk a blogba. Win-win helyzetnek tűnt az ötlet, amelyben tényleg mindenki jól jár: mi végre megnézzük azt a tájékát a Bükknek, ahová tavaly nem jutottunk el  , ők pedig megkapják a lehetőséget, hogy sok (nagy)családos szülő olvasson a szállásról, amit hónapok óta építgetnek, szépítgetnek. 

8 év röviden - Blogszülinap cukormáz nélkül

8 év. 

3 gyerek, majd 4, majd hoppá 5.

2600 követő mindenféle reklám nélkül

"Szerelemből" írt, közel 300 bejegyzés, sok száz oldalnyi szöveggel és képpel.

Hasznos és praktikus ötletek:

• kisgyerekes anyuka szemmel
• nagycsaládos szülő szemmel
• pedagógus szemmel
• belföldi szakmai turizmusra való rálátással
• és most már lassacskán szálláshelyfejlesztő szemmel is. :) 

8. BLOGSZÜLINAP!!! Ünnepeljünk kihívásokkal!

Kedves Olvasóim!

A Barangoló családot 2013. július 22-én kezdtem el írni. Holnap lesz nyolc éve. Hűha!

Nekem a 8-as a kedvenc számom, ezért a blog 8. születésnapja mellett nem megyek el szótlanul. :) Olvasói kihívást hirdetek, mintegy szülinapi ajándékként. :) Csatlakozzon bárki, akinek kedve van hozzá! 

Kihívás 1.: írd meg ide vagy a FB-ra kommentben, mit adott Neked a blog, mióta rátaláltál! (ha túl személyes, amit írnál, vagy nem használod a FB-ot, nem szívesen írsz kommentet, a barangolocsalad@gmail.com e-mail címre írj nekem személyesen, bátran.)

Kihívás 2.: szemezgess a bejegyzéseim közül, és nevezd meg kommentben, melyik számodra a KEDVENC. Ha van kedved, írd oda azt is, miért! 

+ AJÁNDÉK nekem: 

Zselici nyaralásunk összefoglalója - Kaposvár környékén kisgyerekekkel

Maximalista vagyok, ennek okán, ha valami nincs kész, nem rakom ki a blogra. Például itt van ez a gyönyörű, hosszú bejegyzésfolyam a Kaposvár-környéki nyaralásunkról (2018), amit nem tudtam befejezni, mert elsodortak az események - és akkoriban, valljuk be, a mérhetetlen fáradtság. Nem lett összefoglaló, nem született áttekintés, mert néhány helyszínről nem tudtam írni! Áááá.

Mai napon simogatom kicsit a blogfelületet, mert megérdemli, meg mert holnap lesz 8 éve, hogy írom, és kicsit rendet rakok. A rendrakásban észrevettem egy másik nagy hiányt, amit gyorsan orvosoltam is azzal, hogy megnyomtam a Közzététel gombot. :) 

Nyaralás járvány idején a Bükkben (1-8. rész)

Minden cikksorozatomról szeretek összefoglalót készíteni, mert ilyenkor egyben látszik, milyen sok szép helyen jártunk és mennyit kaptunk a tájtól, az emberektől, a helyszínektől. 

(Ezt az öszefoglalót TAVALY MEGÍRTAM, és valamilyen rejtélyes okból kifolyólag nem tettem közzé, piszkozatként hevert a blog "fiókjában". Most, hogy észrevettem, gyorsan megosztom.)

2020-as nyaralásunk összefoglalója!

Békés nyaralás Békésben - összegzés linkekkel

- Hová mentek nyaralni?

- Bejárjuk Békés megye egy részét. A szállásunk Békéscsabán lesz. 

- .... (udvarias bólogatás, kedves mosoly - mögötte a már-már látható gondolat: ez nem normális)

- És ti?

- Horvátországba./ Görögországba./ "Nekem nincs nyár tenger nélkül."

Igen, néhány éve, mikor Nyíregyházát válaszoltam erre a kérdésre, aztán Kaposvárt, a Zselicet, majd Sopront, a Bükköt, bizony minden alkalommal tapasztaltam néhol egy kis lesajnálást, néhol csodálkozást. Én egy pillanatig nem szégyellem, hogy a hazánkat járjuk, sőt, büszke vagyok rá.

Miért érdekes egy madárrezervátum a gyerekeknek? - Dévaványa

Békés nyaralás Békésben 7. rész

Hatalmas. Szabad. Terület. Míg a szem ellát, sík minden, a Nagy Alföld közepén vagyunk, itt aztán lehet rohangálni, kiabálni, élvezni a végtelen szabadság érzését - már pusztán ezért érdemes felkeresni a rezervátum tanösvényét gyerekekkel. De nem csak ennyi, amit kaptunk itt: felfedeztük a vidék állatvilágát, láttunk élő túzokkakast (igaz, csak hárman voltak), szemeztünk egy bivalycsordával, megmásztunk két kilátót, és a látogatóközpont bemutatóhelyén megismertük a túzokvédelem lépéseit. Váratlan ajándékként pedig összefutottunk egy régi ismerőssel, úgy, hogy a két családon kívül senki nem volt a területen - ennek mekkora lehet az esélye?

Szarvasra nem elég egy nap

Békés nyaralás Békésben 6. rész

Címnek adtam a Szarvasra szánt egy napunk legnagyobb tanulságát. Sajnos, elszámoltam magam: erre a városra - ha minden fontosat látni szeretnétek - nem elég egy nap, főleg nem kisgyerekekkel. A hatalmas arborétum, a hajózási lehetőség, a folyamatosan fejlődő, bővülő Mini Magyarország, az ebéd, a Körösvölgyi Állatpark mellé már nem fért bele a Vízi Színház, a mocsári ciprusok és a ligeti séta, pláne nem egy csobbanás a szabadstrandon. Vagyis, csobbantunk, csak nem aznap. Kipróbáltuk a békésszentandrási szabadstrandot - egy másik délután, sokkal kipihentebben. E bejegyzésben leírom, mire számíthattok Szarvason és Békésszentandráson.

Gyomaendrőd: lombkoronasétány, hajókázás, strandolás - egy tökéletes nyári nap

Békés nyaralás Békésben 5. rész

Világos volt, mikor Békéscsabán foglaltam szállást, hogy a közeli Gyomaendrődöt és Szarvast mindenképpen belevesszük a nyolc-kilenc napi programba, mivel ritkán járunk e szegletén az országnak. Mindkettő elég távol esik a kiindulóponttól, ezért egy-egy napot szántunk mindkét városra. Gyomaendrődön picit neccesen, de elegendőnek bizonyult az egy nap, Szarvason nem - de erről majd legközelebb írok.

Gyoma és Endrőd két külön város volt, bizony. Szegényeket, a két nagy ősi ellenséget, aki úgy utálták egymást, hogy gúnyneveket aggattak a másik város népére, 1982-ben egyetlen tollvonással összevonták, egy várossá. Az utálat nem szűnt meg, a két templom és a két központos városszerkezet máig megmaradt, annak ellenére, hogy a város már nem kettő, hanem valóban egy egész, összenőtt település. Mi jártunk ezen a napon mindkét részen: Gyomán található az Erzsébet-liget, a fürdő, a lombkorona-sétány, és a hajókikötő, ahonnan kis hajócskánk indult, az ebédet is itt költöttük el. Endrődhöz tartozik a Templom-zug, ahol a látogatóközpont és a strand várt minket. 

Gyula, az élményváros - csak győzzük habzsolni!

Békés nyaralás Békésben 4. rész

A Viharsarok szélén, az országhatárhoz simulva fekszik Gyula, egy város, ami itt az Alföld csücskében meglepően sok élményt tartogat. Meglepően sokat. Gyula városa kiemelkedik a környék látnivalói közül. Könnyű neki: van világhíres gyógyvize és szép strandja, középkori vára, csodálatosan felújított kastélya, díjnyertes kiállítási anyaggal. Mindenemellett rendszeresen megnyerik a Virágos Magyarország díjakat látványos beültetéseikkel, virágkompozícióikkal. A sétálóutca, a finomságok, az Élővíz-csatorna, a hidacskák, a szökőkutak, a szép kertvárosi utcák mind-mind biztosítják, hogy a turista jól érezze magát ebben a városban. 

Póstelek és Szabadkígyós - A Wenckheim család nyomában kirándultunk

Békés kalandok Békésben 3. rész

Kastélyok, tavacskák, játszóterek, ősfás parkok - mindez szinte karnyújtásnyira (10-15 percnyi autóútra) Békés megye legnagyobb városától. Nemhiába lett Póstelek és Szabadkígyós a helyiek "Királyrétje", "Normafája". Két közeli hely, ahol ki lehet engedni a gőzt, ahol el lehet engedni a gyerekeket szaladgálni, ahol csodálatosan szép épített örökség és jó levegő vár.

Óriások Konyhájában töltöttük a kolbászt - séta és benyomások Békéscsabán

Békés kalandok Békésben 2. rész

Békéscsaba nem divatos nyaralóváros, mi mégis itt nyaraltunk. Autóval 10-12 perc alatt át lehet haladni  rajta, nincsenek nagy és híres idegenforgalmi látnivalói, hatalmas központja, világhíres temploma. Békéscsaba egy szerethető, kedves alföldi város, még csak nem is a hatalmasok közül való. Többször jártunk a belvárosában, sétáltunk a nagy parkjában és az Élővíz-csatorna partján, játszottunk a Csaba Park nagy játszóterén. Szállásunk kiváló bázisnak bizonyult kisebb és nagyobb csillagtúráinkhoz. Ez a bejegyzés nem egyetlen nap krónikája lesz, hanem összefoglalója annak, mit tapasztaltunk Békéscsabán, mikkel találkozhattok ott kisgyermekes szülőként.

Fehér Ló Vendégház Békéscsabán - póni, kismalacok, medence az árban

Békés kalandok Békésben 1. rész - A szállás

Saját tanyaház pónival, kutyával, aranyos kismalacokkal, közvetlen szomszédok nélkül, megfizethető áron. Ez a Fehér Ló vendégház Békéscsaba szélén - ahogy a tulajdonos mondja -  ott, ahol már lejöttél a térképről. És tényleg: megérkezésünk napján elbizonytalanodtunk, vajon jó helyre hozott a gps?

Cser-tó, Szív-tó: Alsópetény kincsei 1.

40 percre az otthonunktól olyan csodákra bukkantunk, amelyekre egyáltalán nem számítottunk! A Cserhát eddig szinte teljesen fehér folt volt számunkra, pedig olyan közel van! Ha korábban felismertük volna a jelentőségét és szépségét, egészen biztosan több bejegyzés lenne a blogon erről a dimbes-dombos tájról. Szeretném pótolni ezt a hiányosságomat, ezért - és mert olyan szép volt - biztosan visszamegyünk még.

Alsópetény határában barangoltunk a hétvégén, mindössze egy rövid délutánt töltöttünk a település melletti erdőben, de teljesen rabul ejtette a szívünket az Erdélyre hasonlító vidék békéje, csendje, romantikája. Pandémiás kedvenc is lehetne ez a környék: nem ismert, sokak által fel nem fedezett, nem agyonhájpolt útvonalak ezek, egészen közel a fővároshoz - közelebb, mint a Börzsöny...

Geoládászás Vidróczki nyomában, vízesések mentén

Sámsonházáról hazafelé elnéztem Pásztó irányába, és valahogy "hívogatott" a hegy. Mondtam is a családnak, hogy legközelebbre kinézek valami jó kis túrát a Mátra nyugati felében, mert hasonló távolságra van mint a Cserhát keleti lankái, és izgalmas túraútvonalakat tartogat. A Mátra térképet elővéve azonnal adta magát, hogy a Vidróczki-barlang - vízesések - Vörös-kő-bérc - Mocsár-bükki-rét - Mátrakeresztes körön keressek néhány geoládát a gyerekek örömére, és már kész is volt a túraterv. Hűvös, de napsütéses időben indultunk neki, s magunk sem gondoltuk, hogy ennyire szép lesz ez a néhány óra a hegyen.

Rövid geotúra Sámsonháza határában

Végre itt a tavasz! Szeles, de nem túl hideg időt ígértek a hétvégére, ezért beütemeztünk egy egésznapos kiruccanást. Feltétel volt, hogy a célállomás ne legyen sokkal messzebb az otthonunktól, mint 1 órányi autóút, valamint a túra ne legyen túlságosan megterhelő a kicsiknek. Egy FB csoportban írta egy anyuka, milyen nagy élmény volt számukra ez a kietlen nógrádi helyszín, így első helyre ugrott a listámon Sámsonháza, a Buda-hegyi tanösvény. 1 óra 5 perc a házunktól, nincs tömeg, szép az idő, hurrá! Menjünk!

Sziklák és barlangok a Pilisben - újévi körtúra Klastrompuszta mellett

Somlóval zártuk az Óévet, Pilissel kezdtük az Újat, nem rossz! Egy unokatesós túra ráadásul mindig siker -  ilyenkor senki sem nyíg, hogy mennyi van még hátra, hanem azon versenyeznek, ki az első... a közös kirándulás nálunk még soha nem sült el rosszul, ezért másoknak is bátran ajánlom, főleg, ha a gyerekek jóban vannak egymással. Néhány kulcsszó összefoglalásként évnyitó túránkról:

SÁR

kilátás

Kémény-sziklák

meredek

CUPPOGÓS SÁR

Leány- és Legény-barlangok

nagyon meredek

meglepetés!!!

SÁR, elesés

kolostorrom

Fekete István tanösvény a Kis-Hárshegyen

Mikor a Pilisi Parkerdő átadta a köznek ezt a régi-új tanösvényt (régi, mert bejáratott turistaútvonalakon halad, új, mert a táblák vadiújak), elhatároztuk, hogy a téli szünetben végigmegyünk rajta. Így is lett, egy szeles napon tettünk itt egy sétát. Azért nem mondanám kirándulásnak ezt a kis kiruccanást, mert a gyerekek aznapi viselkedése nem engedte meg, hogy nagyobb távot tegyünk meg. Ötböl ketten is fellázadtak, és elindultak az autó felé az első kilátó után... kezdődik a kiskamaszkor... (hozzáteszem, a legnagyobb, az igazi kamasz szívesen ment volna tovább).

Ha a három kilátós, Budai-hegyekben tett kirándulásunkra lennél kíváncsi, azt itt találod (ez bizony nem ma volt, hanem 2014-ben, ilyen öreg ez a blog!).

Somló, barátok, koccintás, túra - szilveszteri különkiadás Barangoló-módra

Nehéz év van mögöttünk. A tavaszunk és az őszünk különösen nehezen telt, a bezártság, majd a betegség mellett a második legnehezebbet a közösség, a családi és baráti társaság hiányának elviselése jelentette. Erre rátett még egy lapáttal, hogy tavasszal a szigorú korlátozások és lezárások miatt, ősszel pedig a covidos gyengeségünk miatt szüneteltetnünk kellett a szokásos kirándulásainkat is. Barátnőimmel Skype-on "találkoztunk" nagy ritkán, akikkel immár - kiszámolni is ütős - lassan 27 éve ismerjük és szeretjük egymást. Életem alapemberei ők, nélkülük nem lennék az, aki vagyok. Egyikük félig a Somlón él, somlói borász férjjel mit is tehetne, boldog emberek! :) Skype-os találkozásunk alkalmával említette, hogy a Somlón szokás a helyiek között a közös koccintás szilveszter napján, fent a hegyen. Ekkor felkattant a fejemben a kis lámpás: 

1. Már mióta tervezzük már, hogy elmegyünk a Somlóra!

2.  Nincs szilveszter napjára semmi különösebb tervünk.

3. Nagyon hiányoznak a barátaink!!

4. Szabadban tudunk találkozni kockázatok nélkül, kirándulás keretei között.

5. Az autót sem ártana megjáratni kicsit hosszabban, a múltkor lemerült az aksink, mert mindössze néhány kilométereket mentünk vele egész decemberben itt, a kerületünkben.

Megyünk a Somlóra szilveszterkor! 

Így is lett.