Parádfürdő - építészeti, tárgyi, állati és emberi csodákra bukkantunk a Mátra bércei alatt

Másfél óra. Mindösszesen másfél órát töltöttünk Parádfürdőn, mégis annyira tartalmas volt, és annyi újdonság megismerését hozta ez a 90 perc, hogy külön posztot írok róla!

A Cifra Istálló és Kocsimúzeum az első látnivaló, ami miatt megéri megállni Parádfürdőn. Egy régivágású "ne nyúlj hozzá semmihez" múzeum ez, ám mégis ajánlom, hogy menjetek be. Nem csak azért, mert egyedülálló ez a gyűjtemény a maga nemében, hanem azért is, mert az Ybl Miklós tervezte eklektikus épület kívül-belül GYÖNYÖRŰ, ráadásul az istállóban tényleg állnak lovak, ez egy valódi, működő istálló. A lovak szerelemeseinek, állatbarátoknak tehát "kötelező", mert 9 magyar lófajtát láthatunk szemtől szemben.

 Az első teremben megismerhetjük a kocsikészítés lépéseit, a szerszámoktól kezdve az összerakásig mindent. (Figyelem: előfordulhat, hogy odabent hidegebb van, mint kint.) 

Kerékgyártás magas szinten.

Kocsi, összeszerelés előtt. 

A kocsimúzeum részlegben érdemes alaposan megnézni a falakon található képeket is, sok érdekes infó mellett megyünk el, ha nem tesszük. 

Van itt minden, ami keréken gurul: a legegyszerűbb konflistól,
a szánokon keresztül a királyi hintókig, minden.

Sándor Móric, az Ördöglovas így
közlekedett a Budai Vár lépcsőin 

Mária Terézia koronázási menete.

Az istálló cicája nagyon összebarátkozott a gyermekeimmel, mindvégig jött mellettünk, és ezt a három jelen lévő gyerkőcünk közül egyik sem bánta. 

Részletes leírás a magyar fajtákról.

Ott a cica! :) Elvitte a show-t!

Hadd ne menjek el szó nélkül a csodálatos épület mellett...

Az istállólátogatás után hátramentünk a patakhoz, hogy levezessük felesleges energiáinkat egy kis kavicsdobálással. 

Már épp indultunk volna a szállásra, amikor megláttuk a parkoló mellett a kis piacot. Itt kellemes beszélgetésbe elegyedtünk Dávid Krisztinával, aki a Mátra Éléskamrája nevű kis boltot viszi. Szárított gombaféleségeket, szörpöt vettünk magunknak, illetve ajándékba (nagy örömet okoztunk vele), és megígértük, hogy ha tehetjük, és az időnkbe belefér, visszatérünk (végül másnap sajnos nem sikerült, el kellett érnünk a mátrafüredi misét). 

A másik árus, akivel hosszasan beszélgettünk, a Fatankgyár alkotója volt, Ódor József Zoltán. Hétéves kisfiamnak vettünk is egy kis sötétben világító fatankot, ami azóta is nagy becsben van tartva. József azzal foglalkozik, hogy fából méretarányosan kicsinyített tankmodelleket készít, sok gyűjtője van alkotásainak, és persze játék célra is készít - külön mutatja, hogy melyik való játékra, melyik gyűjtésre, a polcra. 

Ki tudja, ez melyik film ikonikus
tankja??

Többek között azt szeretem a mi kis országjáró barangolásainkban, hogy ilyen csodálatos embereket ismerhetek meg teljesen váratlanul, mint Krisztina és József.

Ha lett volna még időnk, és nem fáztunk volna annyira, megnéztük volna az Ilona-völgyi tanösvényt, játszótérrel a közepén, vízeséssel a végén, de erre a mostani alkalommal sajnos nem került sor. 

Rövid tanösvény ajánlóm: a szanatórium főbejáratától indul ez:

Szeretnél 3-4 hetente friss, tartalmas információkat kapni barangolásainkról, kirándulásötleteinkről, múzeumlátogatásainkról, jó szállásokról? Iratkozz fel hírmagazinunkra:

BARANGOLÓ HÍRMAGAZIN FELIRATKOZÁS