2016. április 24., vasárnap

Békalesen a Jági-tónál





Az úgy volt, hogy végig akartunk menni a Pilisszentiván határából induló Jági tanösvényen egy szép árpilisi szombaton. Ez a tervünk azonban nem sikerült. Hogy miért? Mert még ennél is jobb dolgunk akadt!




A kiváló kirándulóidőben éppen 10.00-a érkeztünk meg a parkolóba, ahol egy kisebb csapat gyülekezett. A csapat vezetője, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa örvendezve köszöntött minket, azt hitte, mi is a meghirdetett kirándulásra érkeztünk. Pedig csak véletlenül éppen mi is erre a környékre jöttünk kirándulni. Rövid mérlegelés után azonnal csatlakoztunk a csoporthoz. Még hogy lemaradjunk a szakvezető által vezetett békalesről a Békák Világnapján

Elindult a kis csapat!



A túra a Villa Negra nevű étterem és a sportpálya mellől indult. A Jági tanösvényen (vezetőfüzet a linken!) haladtunk egészen a tóig meg-megállva, érdekességeket nézegetve. Megkóstoltuk a sóskaborbolya finom friss levelét és benéztünk egy sötét üregbe - előnyben az elemlámpások!

Egy régi kőfejtő udvarában.

Sóskaborbolya - még a levele is ehető!

Hamar megérkeztünk a Jági-tóhoz, ahol már vezetőnk, Becsei Kati, a Pilisi Len Látogatóközpont vezetőjének egyik önkéntes munkatársa várt minket kikészített játékokkal, szűrőkkel, egyéb kincsekkel. Kati beszélgetett a gyerekekkel a kétéltűekről, képanyagot és más szemléltető eszközöket használva bemutatva fejlődésüket, életüket. 


A békák egyedfejlődése.

Ezután nekiindult a kis csapat, hogy megkeressük a tó titkos kis részeit felfedezni.
Vezetőnk tudta, hogy hol látjuk majd a legtöbb ebihalat, oda vezette hát a társaságot. Simogattál már ebihalat? 

Ebihal-simogatás!

A legkisebb sem maradt ki semmiből.

Természetesen láttunk szép megtermett példányt is, valamint a gyerekek a szűrőkkel kihalásztak mindenféle érdekes élőlényeket, például víziskorpiót a vízből. 

Szűrővel támadtunk (nem mi voltunk ilyen felkészültek).

Víziskorpiók.

A túrára velünk tartott a Kossuth Rádió egyik munkatársa is, aki az Oxigén c. műsor számára vett fel hanganyagokat.

Készül a rádióriport. :)

Mivel sokat gyalogoltunk és rohangáltunk, csak épp nem a tanösvényen, hanem a tó körül és a homokos úton, úgy döntöttünk ebéd idő környékén, hogy nem folytatjuk a tanösvény bejárását, pedig ez volt korábban határozott célunk. A gyerekek fáradtsága, nyúzottsága győzött, indultunk enni.



Ebédünket a pilisszentiváni Mimó Pizzériában fogyasztottuk el, a teraszon ücsörögve, kellemesen, ráérősen. Utána felkerestük azt a szuper pilisszentiváni játszóteret, amit a főútról láttunk az autóból, és itt töltöttük a nap hátralévő részét. 








A meteorológusok által előre beharangozott eső csak a kapunkban ért utol minket. Ismét érdemes volt elindulni!