Tűzoltó Skanzen Újpesten - ingyenes program a gyerekek örömére

Gondolom nem mi vagyunk az egyetlen család, amelyet egy szeptemberi iskolakezdés anyagilag kibillent az egyensúlyából. Ezért is ajánlom éppen most ezt a kiváló, ám ingyenes programot - ahol még nyáron jártam egy kisebb gyerekcsoporttal. Az újpesti Tűzoltóság hatalmas udvarából lett leválasztva egy jelentős méretű kertrész, s mikor évekkel ezelőtt láttuk, hogy először régi járműveket hordanak ide, majd körbeépítik őket, elképzelni nem tudtuk, mi végre teszik ezt. Aztán jött a hír: Tűzoltó Skanzen nyílt itt, a közelünkben! KÉPES BESZÁMOLÓ egy rövid délelőttről!

Dunakeszi láp: pallósor a város szélén, Teknős tanösvény

 

Számunkra természetes, hogy ha tanösvényre, szabadtéri programra vágyunk, a városi parkok valamint a közeli Farkaserdő kivételével azért nekünk bizony menni kell, messzebbre. Kocsival vagy tömegközlekedéssel rövidebb-hosszabb utakra számíthatunk újpesti kiindulópontunkkal. Most azonban örömmel jelenthetem, hogy egy különleges látnivaló végre "házhoz jött"! A dunakeszi határában található pallósoros Teknős tanösvény határozottan Újpest külterületének mondható. Akár bringával is megközelíthető az otthonunktól. Mikor ott jártunk, gyorsított tempóban tudtunk csak végigloholni, inkább egy első benyomást szerezni, mert iskolakezdés előtti bevásárlás és egy konkrét időpontra rohanás közé illesztettük be, mindössze 40 percünk volt a sétára. Ez kevésnek bizonyult - ti számoljatok több idővel, megéri. 

Magyar Zene Háza - világszínvonalú zenés kiállítás minden korosztálynak

"Lelkünkhöz a fülünk van a legközelebb."

Hogyan lehet egy kiállítás zenés, egyenesen a zenéről szóló? Egyénileg végigjárható, mégsem kakofón, sőt éppen harmonikus? Hogyan működhet mindez korosztályra szabva, jól értelmezhetően és elviselhető mennyiségben annak ellenére, hogy a teljes zenetörténeten vezeti át az érdeklődőt? Mitől lesz egy kiállítás lebilincselően érdekes, annyira, hogy ahogy végigmész, eltűnik az idő és néha még a tér is? Hogyan és meddig bírták a rengeteg ingert a sokat látott és kiállításokhoz szoktatott barangoló gyerekek? Elárulom: a kisebbek besokalltak, a cikkből kiderül, pontosan hol szakadt el a cérna. A nagyobbakkal órákig bírtuk volna élvezni, hallgatni, nézni, tapintani, látni és érezni mindazt, amit ez a kiállítás ad. Őket csak a korgó gyomruk küldte volna ki.

Párkapcsolatunkat gazdagítottuk Nagymaroson - NégyBakancs Túra

Megkeresett minket a KétIgen Alapítvány, hogy teszteljük le egy programjukat, és írjak a nagymarosi NégyBakancs Párkapcsolat-gazdagító túrájukról. Örömmel mondtam igent, nem kettőt, hanem csak egyet, de ide az is elég volt. :) Bár a felkérés még valamikor nyár első felében érkezett, kettesben egy teljes napot végül csak szeptember második felében tudtunk eltölteni. Talán az utolsó igazi nyári napot kaptuk el a hirtelen kivett szabadnappal ezen a gyönyörű szeptemberi pénteken. A túra valójában egy 4.5 km-es könnyed séta - csak a felfelé és a lefelé menetben van egy-egy meredekebb szakasz, ami miatt viszont határozottan igaz: ide négy BAKANCS kell. 

Trieszt - maga a mediterrán "otthonosság"

Hatalmas vágyam teljesült azzal, hogy eljutottunk Triesztbe! Vonzott ez a táj: a tenger, a mélykék víz és a meredek hegyek találkozása egy monarchia korabeli város képében. A kikötő, a Miramare-kastély és a város látnivalói mind hívogattak, hogy ha már itt járunk, itt nyaralunk a környéken (konkrétan 40 percnyire kempingezünk Gradoban), mindenképpen nézzük meg, ne hagyjuk ki a lehetőséget, és ismerjük meg a várost, ahonnan Sissi indult nyaraló útjaira, illetve sokat időzött itt. Egy teljes napot szántam Triesztre, ami természetesen nem volt elég mindenre. Ám a cél nem is az volt, hogy ez alatt az egyetlen nap alatt felfedezzük a város összes látnivalóját. Egy életérzést, egy betekintést szerettünk volna a trieszti életbe - amit nagyon is megkaptunk! Erről szól a bejegyzés, tartsatok velünk egy zarándoktemplomba, a parkolásügyileg lehetetlen belvárosba, a kikötőbe és a világhírű Miramare-kastély kertjébe! A bejegyzésből az is kiderül, miért éreztem magam Triesztben otthon annak ellenére, hogy még soha nem jártam ott korábban.

Bekukkantottunk a Nemzeti Parkba az Isonzó-torkolatnál

Képes beszámoló az Isola della Cona tanösvényéről

Szó szerint bekukkantottunk. Az Isonzó folyó torkolatánál található nemzeti parkban ugyanis a tanösvény egy teljesen zárt terület körül visz körbe, amely kerítéssel védett. A kerítésen több helyen van betekintési lehetőség, ahogy a tanösvény halad körbe, újabb és újabb megállók követik egymást, és egy madárvárta is van kb. félúton. A séta mindössze 3.5-4 km lehet, változatos, szép terepen, egy hosszabb szakaszán ráadásul pallósoron. A mini túra simán teljesíthető kisgyerekes családok számára is, ideális program volt egy olyan napon, amikor reggel még hűvös volt, de napközben már melegedett a levegő - emiatt a délután természetesen már a strandon ért minket. Képes beszámoló következik egy kellemes délelőttről, amit a szinte érintetlen természetben töltöttünk.

Aquileia - világörökségi ókeresztény mozaikokon bolyongtunk döbbenten

Egész nyaralásunk, de talán mondhatom, hogy egész nyarunk legnagyobb meglepetése Aquileia volt. Tudtuk, hogy van itt látnivaló, tudtuk, hogy közel van Gradohoz, és mindenképpen szeretnénk elmenni majd ide. De azt nem tudtuk, hogy EKKORA LÁTVÁNYOSSÁG, ekkora kultúrtörténeti szenzáció fog bennünket itt fogadni. Már láttuk a pécsi ókeresztény sírkamrákat, így állíthatom: Aquileia még ezeken is túltesz! Döbbenten álltunk a több ezer négyzetméternyi, apró darabokból kirakott mozaikpadlók felett! Mindezt megkoronázta, hogy látogatásunk vasárnapra esett, misére érkeztünk - tudatosan így terveztük - és a több száz éves falak között nem csak egy vasárnapi szentmisét, de egy igazi, hamisítatlan olasz NÁSZMISÉT ülhettünk végig. Ebédre pedig álomfinom pizzát ettünk, egy autentikus kis olasz pizzéria kínálatából, az ódon falak melletti parkban.... ez a nap egy ideális kirándulós, feltöltő, igazi kalandos nyaralós nap volt, amiről azt hiszem minden olyan szülő álmodozik, aki szereti a történelmet, és szeretné megmutatni a világból gyermekeinek azt, ami igazán fontos és szép és értékes.

Grado - az olasz sziget, ahol kocsi nélkül is elboldogulsz

Hajók a házak között

 Gradoban, illetve Grado mellett töltöttük 2023-as családi nyaralásunkat. Sajnos az időjárás annak ellenére, hogy a főszezonban tartózkodtunk ott, zordra fordult, amint megérkeztünk. Vihar vihart követett napokon keresztül, a hőmérséklet zuhant 15 fokot és sokat esett az eső, így a tervezett alapos, mindenre kiterjedő városnézés elmaradt. A maradék napokon inkább ismerkedni tudtunk ezzel a varázslatos kisvárossal, mint jól megismerni. Sebaj, mi ennek is örülünk, hiszen ez volt életünk első közös külföldi nyaralása (bármilyen furcsa is ez sokaknak, mi eddig belföldön barangoltunk boldogan). Leírom, miket tapasztaltunk, mi vált be, hol parkoltunk - ami igazi nehézséget jelent itt - és pro-kontra érveket is gyűjtök a városban való megszállás illetve a városközeli kempingek mellett. 

Villaggio Europa Camping, Grado - személyes tapasztalataink

Évek óta tudjuk már, hogy messzebb helyekre, távolabbi külföldi vidékekre csak úgy lesz lehetőségünk teljes családdal utazni, ha bevállaljuk a kempingezéssel járó kényelmetlenségeket. Úgy gondoltuk, ez az idő is eljön majd egyszer, nem feltétlenül idén, amikor is konkrétan a zalai lankákat, tájakat szerettük volna felfedezni. Ám egy koratavaszi estén, mikor kaptam egy faluszéli, "semmi különös" 2-3 csillagosnak megfelelő vendégháztól 9 éjszakára, hetünkre, csak a szállásra egy 820.000 Ft-os árajánlatot, elszállt az agyam. Úgy éreztem, eljött az idő: megyünk külföldre, ahol benzinköltséggel, étkezéssel, belépőkkel, szállással együtt is olcsóbban nyaralunk majd ennél az összegnél - és így lett. 

Gradora azért esett a választásunk, mert egy kedves ismerősöm olyan lelkesen mesélt róla, hogy mennyire gyönyörű, szeretnivaló kisváros, hogy ők mindig visszatérnek, nincs nyár, hogy ne töltenének itt néhány napot vagy hetet. Megjegyeztem évekkel ezelőtt a szívből jövő ajánlót, mélyen elraktároztam ezt az információt, és most előhúztam. Kemping Gradoban? Nézzük... és elmélyültem a lehetőségekben. Egyértelműen a Villaggio Europa Camping volt a legszimpatikusabb. A dátum már megvolt, hiszen a gyerekek tábori programjai és egyéb családi fix dátumok miatt nem volt varia: augusztus első felében tudunk utazni. Ilyenkor vannak szabadságon az olaszok, németek, hollandok is, nagyszerű, de most mit csináljak. Sokan lesznek? Igen. 

Mártoni Tábor - ahol a közösség csak jól érezheti magát

Igen sok családos tábor tapasztalat van a hátunk mögött. Volt, amelyikben egyszerű résztvevők voltunk, és volt, amelyikben szervezői feladatot is vállaltunk. Bátran mondhatom tehát, hogy igen nagy a rálátásom a hazai piacra ezen a területen, sok faházas/kőházas táborhelyet próbáltunk ki közösen. Egyes helyeken kritikán aluli volt a fekhely, koszos a faház. Máshol a közös terek voltak borzalmasan elhanyagoltak. Ismét máshol az étel volt ehetetlen és/vagy kevés. Volt olyan tábor, amit az időjárás tett tönkre - sárban cuppogtunk egy hétig, mert még a közös terek sem voltak rendesen lekövezve. Nem mondom, hogy az idei (6 év után először megrendezett) plébániai táborra hatalmas lelkesedéssel mentünk volna el - tudtam, és féltem is attól, hogy maga a táborhelyszín hiányossága tönkre vághatja a közösségi élményt. Jelentem, a Mártoni Táborban NEM ÉRT BOSSZÚSÁG. Minden a helyén volt, és tudtunk kizárólag a közösségépítésre koncentrálni egy ideális, tiszta, rendezett táborhelyen, közvetlenül vízparton, miközben házias ételeket ehettünk teljes ellátásban. Számomra nem kell ennél több egy családos táborhoz.