Zselici nyaralás 6.: A Szennai Skanzen gyerekekkel

A nap nagy részét nyaralásunk szerdai napján Mesztegnyőn, majd Marcaliban, egy pizzériában ücsörögve töltöttük. Bár az egy órás Marcali-Szenna utat a gyerekek teli hassal, jóllakottan átaludták a kocsiban, mégsem sikerült kitörő örömöt varázsolni arcukra, amikor Szennán kiszálltunk a kocsiból, és közöltük velük, hogy a következő program a szabadtéri néprajzi gyűjtemény meglátogatása lesz... És ez a hozzáállásuk a későbbiek során sem változott. 

Zselici nyaralás 5.: A Boronka-mellék felfedezése kisvasúttal

Csalok egy picit, mert lesz néhány bejegyzés, ami nem szigorúan a Zselic területéről szól. Mint például ez is, a Mesztegnyői Kisvasútról. Csillagtúrákat tettünk zselici szállással, és kihagyhatatlan, hogy megemlítsem ezt a programot 40 pernyi autóútra a szálláshelyünktől. Az érintetlen természetet és/vagy a kisvasutakat kedvelők fogják különösen szeretni e helyszínt.

Zselici nyaralás 4.: További élmények a Deseda-tó körül

Deseda-tónál töltött délelőttünk beszámolóját itt találod. 


Mit látsz a kilátóból? Tényleg kaland vár a Kalanderdőben? Hová vezet az az öreg fahíd, amely a 67-es útról is látható?

Zselici nyaralás 3.: Fekete István Látogatóközpont, Deseda-tó

Négy éve már, hogy átadták a Deseda-tó mellett a Fekete István Látogatóközpontot, s mi négy éve szerettünk volna eljönni ide. Számunkra ugyanis a Deseda környéke korábbi szép, kaposvári emlékeinkhez kötődik. Amikor itt még nem volt pallósor, látogatóközpont, hajókázási lehetőség, mi már akkor láttuk ebben a tóban azt a különlegességet, amit szerencsére később a döntéshozók is felfedeztek. Akkor bele is szerettünk az arborétumba, a romantikus fahídba. Idei látogatásunk végén azzal az ígérettel hagytuk el a tájat, hogy a jövőben visszajövünk a nagyobbakkal körbebiciklizni ezt a páratlan szépségű, hosszú tavat, mert az igazi megismerés, felfedezés így kezdődik.

Zselici nyaralás 2.: Katica Tanya

Vasárnap érkeztünk a szállásra. Sokszor időzítem a nyaralást vasárnapi érkezéssel - majd leírom egy bejegyzésben, hogy miért - de ilyenkor a másnap mindig fejtörést okoz. Mit nézzünk meg hétfőn, amikor minden zárva van? A legjobb persze hétfőn kirándulni (mint pl. itt, két éve a Mecsekben tettük). Ez a program nincs nyitvatartáshoz kötve, de idén nálunk nem volt opció a komoly túrázás. A két és félévesünk, aki ugye már elég nehéz (sokan azt hiszik, elmúlt három, és a nagyok óvodás cuccait hordja...), mostanság nem igazán hajlandó gyalogolni. Cipelni kilométereken keresztül viszont sem háton, sem nyakon nem kellemes. Így tehát program kell: mi van nyitva hétfőn a környéken? Hát a KATICA TANYA, "az élmények hazája". Szállásunktól mindössze néhány perces autóút, egész napos elfoglaltság és étkezési lehetőség adott, nem volt kérdés, hogy Patca lesz tehát a hétfői napunk célpontja.

Zselici nyaralás 1.: A szállás

Számunkra mindig nagyon fontos szempont, hogy a gyerekeknek (és persze magunknak) olyan szállást biztosítsunk, amit férjemmel mindketten egyöntetűen igényesnek, szépnek, tisztának látunk a képek alapján. Nem jó, sőt, kifejezetten bosszantó érzés a nyaraláson szembesülni azzal, hogy rosszul választottunk foglaláskor... ezért bizony nagyon meg kell gondolni a szálláshely kiválasztását. Mikor február-március környékén eldöntöttük, hogy idén melyik tájegységet fedezzük fel a nyaralás alatt, elkezdtem nézegetni a szállást kínáló portálokat, és Somogyban számos szép, igényes szálláshelyet találtam. Amiért a MaNó Vendégházat választottuk végül, azok a következő pontok voltak:

Repülős élmények a szolnoki RepTárban

Első komolyabb kimozdulás 5 gyerekkel 

Nem szándékosan tologattuk az időpontot, hogy végre messzebbre mehessünk, immár heten. Babánk karácsony másnapján született és a tél java még előttünk tornyosult. Így tehát egy néhány hetes babácskával legfeljebb múzeumokba mozdulhattunk ki (például ide meg ide meg ide vagy ide), a közelbe, néhány órára. Na jó, egy szabadtéri félnapos kiruccanás is belefért. Aztán jöttek hétvégék, amikor pocsék volt az idő, vagy a nagyobbaknak volt közösségi, iskolai programja, elsuhantak mellettünk a születésnapok és családi események. Az elmúlt egy hónap pedig (igen, a korán érkezett, csodálatos nyári idő) kb. végig az én hosszan elhúzódó, makacs, múlni nem akaró betegségemről, gyengeségemről, kimerültségemről, rossz lelkiállapotomról szólt. A RepTár ötlete halvány reménysugárként csillogott múlt héten: leszek már olyan erős, hogy végre nekiindulhassunk? Lettem. Elfáradtunk, közel sem láttunk mindent, mégis csodás élményekkel gazdagodtunk.

Új kilátó a Fővárosban - Reformátorok tere

Ki gondolná, hogy Sashalmon, "a lapos Pest", egyik szépséges részén van olyan pont, ahová érdemes kilátót emelni? Bevallom, bár tudtam, hogy Pest valójában nem lapos, hanem egy enyhén emelkedő medencére hasonlít, engem is meglepett, hogy a 16. kerület kilátót épített 2017 őszén ezen a különlegesnek első látásra nem mondható helyen, egy klasszikus kertváros közepén. Az új, gyönyörű igényességgel kialakított Reformátorok terén sétány, egy még ott jártunkkor nem üzemelő kávéház és egy szoborcsoport kapott helyet. A nézelődés után átrollereztünk a Havashalom téri játszótérre és parkba, sötétedés után értünk vissza az autóhoz, akkor lőttem ezt a képet a szépen kivilágított kilátóról.

MKVM: családos időutazás régmúlt hétköznapokba

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Neve hosszú, és riasztó, első hallásra egyáltalán nem tűnik családbarát helynek. Mégis úgy hallottuk, hogy az. Elmentünk, hogy megírhassam Nektek az igazságot - és hogy eltöltsünk egy tartalmas délelőttöt együtt. :) 

Annyit azért elárulok, hogy nem véletlenül született ez a bejegyzés. A múzeum valóban nem csak érdekes, de kifejezetten alkalmas arra, hogy gyerekekkel járjuk végig.  

Repülőgép szimulátorral landolni Madeirán

Nehéz 60. születésnapra ajándékot választani egy olyan embernek, aki - lehetőségeihez mérten - minden fontosat megkapott az élettől, amit szeretett volna. Persze nekünk aznapra sikerült egy olyan meglepetéssel előrukkolni, amire senki sem számított, még mi sem: ugye aznap derült ki, hogy érkezik a nyolcadik unoka (a nagy nap még tavaly áprilisban volt, Blanka azóta már meg is született). De Édesanyám Apukámnak egy másik, "igazi" ajándékkal készült, mégpedig egy egyórás repülést ajándékozott egy repülőgép szimulátorban. Most pedig egy olyan beszámoló fog következni, amilyet még nem írtam soha: ugyanis én magam nem lehettem jelen, csak videófelvételekről láttam az élményt. Hogy miért írok mégis róla? Mert olyan nagy élmény volt minden résztvevőnek, de még nekem is, aki csak a felvételt láttam, hogy érdemesnek tartom megemlíteni a blogban.