A Királyréti tanösvény újrafelfedezése egy kilátóval kiegészítve

 Különös dolog nagycsaládosan barangolni. Mert nekem, szülőként van mondjuk egy olyan emlékem, hogy "nemrég jártunk Királyréten" - és a "nemrég történt" (= értsd 9 éve megesett) kirándulásnak még részleteit is fel tudom idézni magamban. Mesélek róla, a gyerekeim pedig csak néznek rám nagy, kerek szemekkel, hogy miről beszél Anyu, hát ők aztán semmire nem emlékeznek, Hiúz Ház, az meg mi... Ezek a nagyok. A kicsik meg - valljuk be - azután születtek, hogy a "nagyokkal" átéltük az emlegetett történetet. Hm. Ilyenkor kell visszamenni, ami a többségnek a családunkban semmiféle "vissza" érzést nem hoz. :) (Hogy érdemes-e mindazok ellenére, hogy nem emlékeznek, mégis barangolni kisgyerekekkel? Hát persze! De erre hosszabb válaszként egy külön bejegyzést kell írnom...)

Szerencsére egy-egy helyre évekkel később visszatérni számomra sosem unalmas, főleg, hogy azóta egy rakás új dolog épült, szépült, sőt épült majd szűnt meg (ez a kerti vasút) Királyréten.  És van, ami nem változott: a szuper ötletesen kitalált békás tanösvény már akkor is szenzációsan jó volt, és igen, még most is az. 

Utazás. Jelentem, életünk legolcsóbb túrájával dicsekedhetem, már ami az utazást illeti. 402 Ft-ból jöttünk ki, de ez több kedvező együttállásnak is köszönhető. Az egyik, hogy férjem cége családi kirándulás okán kibérelt egy kisvonat vagont az oda-vissza útra, így az amúgy sajnos elég borsos árú kisvonatjegyet nem kellett megvennünk. Aztán a másik, hogy a MÁV-ot választottuk Kismarosig, miért is ne? Sokkal környezetbarátabb megoldás, a gyerekek szeretnek vonatozni, különösen emeletes vonattal. A nagycsaládos kedvezmény 90%-os, plusz egyik velünk tartó gyerekünknek van állandóan Vármegye bérlete, másiknak nem kell még jegy, szóval tényleg nagyon alacsony lett a végösszeg. Ezen a napon összesen 3 gyerekünk ért rá barangolni - igen, ezek az idők is eljöttek, hogy nem mindenki ér rá velünk tartani. 

Az igényes kismarosi állomás

Tájékoztató tábla az állomáson

Megérkezett a csapat Királyrétre!

Az emeletes nagyvonatról átszálltunk a kisvasútra, mégpedig a 10:00-kor induló járatra. Királyréten egyből a látogatóközpontot céloztuk meg, hiszen mi felnőttek emlékeztünk rá, mennyire jó! Nos, azóta, hogy ott jártunk, még sokkal jobb lett! Először is, már nem kérdéses, hogy ez egy látnivaló: a ház falán nagy betűkkel ékeskedik a neve: HIÚZ HÁZ. Családos belépőjegyünket megváltva kint is és bent is lubickoltunk az érdekességekben! Épült ide egy hangyakolónia és egy méhcsalád is lakik a házban - természetesen biztonságosan elkülönítve, ugyanakkor megtekinthető módon. 

A Hiúz Háznak már a kertje is vonzó!

Kis látogatóközpont, sok érdekességgel.

Simi, simi!

Kicsik kedvenc helye ez a sarok.

Méhcsalád

Fekete gólya érkezett!

Egyes játékok nem változtak, megmaradtak. Bár a helyiség kicsi, el lehet itt lenni egy órát lazán, és kint a kertben szintén számolni kell az idővel.

Kinti játékok

Akadálypálya a betonon

Memóriajáték

Itt ért minket a dél, a gyerekek bejelentették, hogy éhesek, így a szaletliben fogyasztottuk el korai hideg ebédünket. Mivel sikeresen otthon hagytunk a tanösvény vezetőfüzetét, vettünk 800 Ft-ért egy újat a recepción. Azt ajánlom, hogy enélkül ne induljatok el, rengeteget ad az élményhez ez a kis békás füzetecske.

Ez az egyik legjobban sikerült
tanösvényvezető füzet, amivel
valaha találkoztam! A Hiúz Házban 
kapható.

A mintegy 3 km-es távot a gyerekek állomásról állomásra "futották" végig (ki találja meg először a békát? fiú lesz vagy lány?? Miért mindig LÁÁÁNY?) , persze ment a vita azon is, ki ragasztja a matricát, ki fejti meg a kóddal a megoldást. 

Patak felett vezet utunk.

Az egyik állomásnál.

Tó körüli séta

Néha a kicsik is megkívánják a 
hátizsákot. Igaz, ez a fellángolás
rövid ideig szokott tartani. 

Lány! Megint lány!

A Bajdázói-tónál ismét láttunk teknősöket napozni, igaz, ezúttal csak távolról. A Királyréti-tó mellett sétálva néhány lelkes horgászt figyeltünk meg. Korábban nem volt, ám most "alap" ha erre jártok: a Várhegy-kilátó! Felgyalogolni kb. 15-20 perc a játszótértől, és mindenképp megéri a fáradtságot, mert a kilátás a tájra lenyűgöző!

A kilátó felé vannak szűk ösvények
meredek hegyoldalban, a kisebbekre
vigyázni kell.

Ha ezt látod, jó irányba tartasz.

A kilátás pazar!

Ha a hegy másik oldalán jöttök le (zöld kilátójelet követve) a hajtány pályán fogtok kikötni, azaz mindössze pár lépésre a központtól, ahol étterem, büfé, vásárlási lehetőség és egy kis "múzeum" áll. Utóbbi, a Szokolya-Huta Interaktív Kiállítás sajnos zárva volt, mikor ott jártunk (ezt nagyon nagyon sajnáltam, állítólag beteg a bácsi, aki itt szokott ülni). Mi a napot egy nagy jégkrémezéssel, kávézással és játszóterezéssel koronáztuk meg, s csak egy kései (16:38-as) kisvasúttal mentünk vissza Kismarosra.

A régi fabódé helyén áll ez az igényes épület büfével, kis
erdei csemege bolttal. WC: 300 Ft/fő/alkalom...

Az erdei játszótér kissé felújításra szorul, de még használható.

Erőssége, hogy a patakpart mellé épült.
A patak menti játék "mindent visz".

Visszafelé is csodálatos tájak mellett haladtunk el.

Kismaroshoz közeledvén

 Sok idő maradt ki, régen túráztunk, így semmiképpen nem akartunk a gyerekekkel egy "teljesítménytúrát" gyalogoltatni, éppen jól esett ez a kb. 5 km-nyi kellemes séta a szabadban.

Útvonalunk majdnem ez volt, mint a képen: + kilátó+ játszótér a 8-as ponttól.

Szeretnél havonta friss, tartalmas információkat kapni barangolásainkról, kirándulásötleteinkről, múzeumlátogatásainkról, jó szállásokról? Iratkozz fel hírmagazinunkra:

BARANGOLÓ HÍRMAGAZIN FELIRATKOZÁS