Veszprémi büszkeségek
Veszprém büszke lehet több mint ezeréves történelmére, Árpád-házi szentjeire, a királynői koronázási jogára, Mindszentyre (aki - sokan nem tudják - rövid ideig veszprémi püspök volt) és a boldoggá avatott Bódi Mária Magdolnára, rendkívüli egyházmegyei kincseire, óriási zenei gyűjteményére és felújított valamint teljesen új orgonáira. Az itt dolgozó erős szakembergárda célja, hogy erősítsék a város vallási turizmusát, és élményprogramokkal színesítsék a városba látogató érdeklődő családok szabadidejét. Múzeumpedagógiai foglalkozásaikkal pedig nem csak a családoknak, de a közép- és általános iskolai, óvodai csoportoknak is kínálnak érdekes programokat. Aki pedig a gasztronómiában merülne el, az Érseki Pincészetben vagy a Castellum Étteremben finomságokat kóstolhat.
 |
| Loószné Dömötör Enikő, Antal Valéria, Dr. Nagy Veronika házigazdáink |
Abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy dr. Nagy Veronika vezetett minket körbe. Vera - aki egyébként vicces módon gyerekeim barátainak anyukája és olyan közel lakunk egymáshoz, hogy majdnem szomszédok vagyunk, - a teljes Boldog Gizella Egyházmegyei gyűjteményért felelős vezető, művészettörténész kutató. Mondanom sem kell, mekkora élmény volt hallgatni mindenre kiterjedő vezetését. Vera itt volt a 2019-es előkészítő folyamatoktól kezdve, s vezette a 2020-tól indult aktív munkát.
Tudtátok, hogy a Veszprémi Székesegyház az egyetlen, ma is álló, eredeti funkciójának megfelelő épület, aminek bizonyos falai már Szent István korában is álltak? Bizony, már a Pannonhalmi alapítólevélben is említik a Veszprémi Püspökséget viszonyítási pontként - mélyre nyúlnak tehát vissza itt a történelem gyökerei... De a felújítások során a később épült épületek ugyanakkora hangsúlyt kaptak, mint az öregebbek: megújult az Érseki Palota, a Nagypréposti Palota, a kanokokok házai és palotái valamint a Nagyszeminárium. A legtöbb épületnek középkori eredete van, de sok közülük inkább barokk képet mutat.
Dr. Nagy Veronika elmondta, hogy folyamatosan nyitnak majd az új helyszínek, de már most megéri látogatást tervezni a Veszprémi Várba, hiszen már most láthatnak a látogatók eddig rejtett kincseket.
 |
| A kertek, teraszok gyönyörű kialakítása miatt már a séta is pihentető ebben a nyugalmas környezetben. |
 |
| Szűzanya gyermekével szobor a Nagyszeminárium kertjében |
 |
| Teljesen felújított Szentháromság szobor |
A Szent mihály Főszékesegyház falairól
A Székesegyház többször is "átöltözött", a mindenkori püspök "öltöztette át a menyasszonyt". Így volt barokk tornya, de az 1900-as évek elején visszakapta neoromán kinézetét, de megtartották az 1400-as években épült későgótikus szentély boltozatát és a kőcsipkéket a körablakokban.
Szirmay Antal (Thán Mór kortársának) alkotása volt az a színes belső falfestés eredeti változata, amely most lefestésre került. Ennek szakmai okai vannak. Az 50-60-70-es években a szocializmus időszakában erre a gyorsan (a nedvesség miatt) leromló állapotú falfestésre nem műtárgyként tekintettek, hanem hétköznapi falfestésként. Ezért egy zirci falfestő csapat érkezett a székesegyházba, akik komoly szakmai károkat okoztak! Eltorzult arcú szentek, pontatlan minták, nem színhelyes festék, és mindez tragikus minőségű, akkor egyszerű festékboltban kapható vegyszerekkel. Egyszerű falfestékkel történt tehát a "gányolás", ami teljesen tönkretette az alatta található, művészi réteget. Az azóta eltelt évek alatt a veszprémi hívek megszokták a látványt (bármilyen is volt az), ezért hatalmas felháborodást keltett érsek atya döntése: legyen fehér! Menjünk vissza az alapokhoz! A fehér falfesték egy VÉDŐRÉTEG: a restaurálási technikák évről évre fejlődnek, a szakemberek abban reménykednek, hogy a Szirmay-féle díszfestésig vissza tudnak majd jutni egyszer - ha nem is ők, de majd utódaik egy későbbi évtizedben.
 |
| A gótikus altemplomot az 1400-as években szentelték fel. |
 |
| Padányi Biró Márton püspök sírja az altemplomban. |
Itt is eláll a lélegzet a történelembe beleszippantva, de ami számomra a legnagyobb döbbenet és hatás volt a székesegyház látnivalói közül, az a Szent György kápolna.
Ezen a helyen, ezeken a köveken ugyanis (korabeli írásbeli bizonyíték van rá) állt Szent Imre herceg, sőt, itt tett szüzességi fogadalmat a krónikák szerint. Ez a kis középkori körkápolna Szent György fejereklyéjéről volt híres, emiatt tömegek áramlottak ide, és tényleg nagyon híres zarándokhelynek számított abban a korban. Ennek köszönhetjük a "ne ülj a küszöbre" felszólítást latinul - a küszöbbe faragva. :) "In limine non sedeto" Zseniális.
 |
| "Ereklyként mutatjuk meg a középkori padlóburkolatot, ahol maga Szent Imre térdelt." |
A felújítás során ez a hely visszakapott valamit valaha volt letisztult szépségéből. A korábbi korszerűtlen betonfedést leszedték, és a kápolna tere így kinyílt. Ma keresztelők zajlanak itt, igazán méltó környezetben. Számomra megrendítően szép, ahogy a modern építészetet összehozták a múlt emlékeivel és megtartották, ami idevaló, sőt, idehozták, ami szintén szent: Bódi Mária Magdolna másodlagos ereklyéje is itt kapott helyet. A vörösmárvány Vetési-sírmaradvány (Mátyás diplomatája, komoly mecénás, kifejezetten itt akart temetkezni) restaurálás alatt áll, vissza fogják hozni ebbe a térbe a tervek szerint.
 |
| "In limine non sedeto" |
 |
| Már több keresztelőt tartottak itt. |
 |
| Méltó környezet! |
Ezt a kápolnát évszázadokon át elfeledték. Föld fedte, és csak sejtették, hogy itt lehet valahol a székesegyház környékén, de képzeljétek: az 1950-es években a kollégiumi ablakokon kiugráló fiatal kollégisták találták meg - egyikük alatt beszakadt a talaj! Így fedezték fel "újra" a Szent György kápolnát, a mi nagy szerencsénkre. :)
Veszprémi minisorozat 1. rész: Szent Mihály Székesegyház
Veszprémi minisorozat 2. rész: Biró-Giczey Ház és Érseki Palota és Pincészet
Veszprémi minisorozat 3. rész: Séta a várfal mentén
Szeretnél havonta friss, tartalmas információkat kapni barangolásainkról, kirándulásötleteinkről, múzeumlátogatásainkról, jó szállásokról? Iratkozz fel hírmagazinunkra:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése