2015. szeptember 26., szombat

Adásunkat megszakítjuk - még tart az OMÉK!



Soproni beszámolófolyamomat megszakítva egy nagyon érdekes programot ajánlok figyelmetekbe - az utolsó pillanatban. Sajnos mi magunk sem jutottunk ki előbb az OMÉK-ra, azaz az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra, pedig már szerda óta tart a Hungexpo területén ez a hatalmas rendezvény. Tényleg óriási: az egész vásárváros területe "be van lakva", minden pavilonban, csarnokban történik valami, és még a köztes területek, átjáró folyosók sem üresek. Szombat lévén nagy volt a tömeg, de a rengeteg ember a tényleg hihetetlenül nagy területen azért viszonylag arányosan eloszlott.
A beszámoló fotói mobiltelefonnal készültek.

A parkolási és bejutási nehézségek után (számoljatok min. fél órát erre a két műveletre) igazán jól esett a finom kávé, amit a Nyugat-Dunántúli Régió vendégeként szürcsölgettünk el az A csarnok 207-es számú területén. A gyerekek is lenyugodtak (számukra sem volt túl élvezetes a bejáratnál tapasztalt szervezetlen tömegjelenet), ettek néhány szem pogácsát, ittak valami finomat, kaptak valahonnan három lufit, ettől mindenkinek jó kedve lett. 

Lufi, süti, üdítő = boldogság. Felnőtteknek ugyanez kávéval, lufi nélkül. 

Ezután egyből bevetettük magunkat a Régió leglátványosabb kiállítási elemébe, melyet a mosonmagyaróvári Futura Interaktív Természettudományi Élményközpont hozott magával. És ez nem más mint... kapaszkodj meg... egy felfújható miniplanetárium!! 

Futura: miniplanetárium.

Beültünk, illetve helyesebben befeküdtünk, majd elkezdődött a rövid csillagászati bemutató, amit egy kisfilm követett a Futura Központ csalogatójaként. Mit mondjak? Eddig is nagyon szerettem volna már ide elmenni, de ezután még nagyobb kedvem lett! 

Körbejártunk a Nyugat-Dunántúli Régió területén, elámultunk a széleskörű kínálaton, amit magukkal hoztak ide az OMÉK-ra. Láttunk őrségi olajütő-bemutatót, ahol a hideg és meleg sajtolási technikát egyaránt megtekinthettük, de voltak termelők illatozó levendulás finomságokkal, és fantasztikus lekvárokkal, szörpökkel, egy hölgy büki mézeskaláccsal készült, a méztermelő kóstoltatott és ajándékozott, a "mindenmentes" almalével meg nem győztünk betelni.... Kitelepültek a városok is, mint az Utazás Kiállításon: a térképeken, Tourinform prospektusokon kívül számos helyi érdekesség és finomság került ki a pultokra. Sajtok, húskészítmények, borok, pálinkák, csokoládék, kézműves termékek, szappanok... sorolhatnám, úgysem tudok ide mindent leírni. 

Őrségi olajütő.

Mézkóstolás.

Miközben én a finom rumos zölddió lekvárt és a medvehagymás meg erdei gombás mustárkülönlegességeket kóstolgattam, férjem elvitte a gyerekeket a népi játszóba, ahol kosár-körhintázhattak, gólyalábazhattak és egyéb különleges népi játékokat próbálhattak ki. 


Népi játszó!

Együtt meg jól leragadtunk - majdnem egy órára - a Földművelésügyi Minisztérium Gyerekszigetén, ahol a gyerekek lisztet őröltek, majd magokból mindenféle gyönyörűségeket gyártottak.


Igazi malomkő!

Magokból ragasztunk.

Az ebéddel jól befürödtünk, mert a kedves vendéglős, akinek a szarvasgulyását lelkesen kikértük a kinti nagyfolyosón (térképen: Duna), nem szólt, hogy a gulyás gyerekek és kismamák számára szinte ehetetlenül csípős... Erre csak akkor döbbentünk rá, mikor már a szánkban volt a finomnak remélt egytálétel. Volt bosszúság rendesen. A gyerekek jókedvét a friss, meleg kürtőskalács hozta egyensúlyba. :)

Az óriásakvárium nagy sikere.

Az állatokat a végére hagytuk, mert tudtuk, hogy a srácok fáradtságán úrrá lesz az érdeklődés, ha meglátják az élő háziállatokat. Így is lett tényleg. Alig bírtunk elszakadni a C csarnoktól, annyi volt ott a városon nevelkedett gyerek számára érdekes állat. 

Nyuszisimogató: szegény nyuszik!

Kiscsibék melegben.

A Budakeszi Vadaspark nagyon komolyan felkészült, ez itt csak egy részlet a
standjukból. 

Hogyan készül a gyapjúfonál? Itt megnézheted!

Belefutottunk egy sertésbemutatóba, ami megint majdnem egy órásra sikerült, de nem tudtunk eljönni a vége előtt, mert a nagyfiam teljesen odáig volt ettől a programtól, és ragaszkodott hozzá, hogy az előre beharangozott 480 kg-os óriáskant is látni akarja. Sajnos épp ekkor merült le a telefonom, így róla, Durciról, már nem tudtam képet készíteni, pedig azt hiszem, ez lett volna e blogbejegyzés legmeglepőbb fotója.

Durci ennél az anyakocánál kb. négyszer nagyobb. 2700 utódot nemzett.

Szakadó esőben nem volt kedvünk kimenni a traktorokat megnézni, pedig a fiúknak az is nagyon érdekes lett volna.

Az idei OMÉK-on az volt a benyomásom, hogy nagyon számítanak a családokra, rengeteg volt a gyerek és az őket lekötő gyerekprogram. Lufikat, színezőket úton-útfélen osztogatnak, de a finomságokból is kapnak kóstolót az aprónépek. Holnap, azaz vasárnap még tart a rendezvény! Ebben a trutymák időben érdemes kinézni, a programok nagy része fedett csarnokban kapott helyet.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése