Zselici nyaralás 4.: További élmények a Deseda-tó körül

Deseda-tónál töltött délelőttünk beszámolóját itt találod. 


Mit látsz a kilátóból? Tényleg kaland vár a Kalanderdőben? Hová vezet az az öreg fahíd, amely a 67-es útról is látható?

Ebéd után egyből a Kilátó felé vettük az irányt, mert ez Kaposfüred vonzáskörzetében található, a tó menti üdülőövezet sarkán. 

Kaposfüreden, a Szent Őrangyalok Templom oldalából induló Szőlőhegyi úton kell a tó irányába indulni, majd egy kis balkanyar után egy murvás földúton eldöcögni egészen a tó partjáig, ahová a kilátót építették. Jelenleg egy játszóteret építenek alatta, mellette, a gyerekek örömmel nézegették az épp dolgozó munkagépet. A kilátóba ettől függetlenül fel lehet mászni és a biciklis pihenőt is lehet használni. (A tó partján végig bicikliút vezet, melyet most 5 gyermekkel, kisbabával sajnos nem tudtunk tesztelni, de majd egyszer. Aki teheti, ismerje meg kerékpárral a tájat!) 

Ez ennyi: felmész, kinézel, lejössz. Ha lesz itt játszó, vagy ha biciklivel érkezel, kalandosabb. 

Kilátó a Deseda partján, fedett biciklis pihenővel.

Innen tovább indulva megpróbáltuk felfedezni a Deseda Kalanderdőt. Hát, ez két okból is nehezített program lett: az egyik, hogy az autóban a két kicsi elaludt, ezen a rövid, néhány perces szakaszon. Ezért ketté kellett válnunk: férjem maradt a kocsiban alvó kicsikkel, én mentem a nagyokkal gyalog. A másik probléma az volt, hogy a táblák nem egyértelműek, és egy ideig nem tudtuk, merre van az arra. A 67-es útról a tó észak-keleti oldalán, balra leforulva egy nagy parkolót és egy szintén nagy térképet találtunk, ezt:

Ebből az derült ki számunkra, hogy ahol állunk, onnan gyalog néhány percre fogjuk megtalálni a Kalandjátszót. Mi lehet az? Odasétáltunk.

Az erdőben, egy út mellett néhány játszótéri játék. Hát, ez. Ennyi. Ez a Kalanderdő Kalandjátszótere.

Gondolkodtunk, hogy ezek az építmények
mire szolgálhatnak.
Maradjon száraz a fa, amit bepakolnak alá? 

A szúnyogok közben röhögve agyonzabáltak minket, mi meg kissé keserű szájízzel, karjainkkal hadonászva, csapkodva kivánszorogtunk az erdőből. Végül is... kalandnak kaland! A kocsiban ülőket tájékoztattuk arról, hogy a szúnyoginvázióban nem volt kedvünk az erdei játszótér egyébként szép állapotú játékait hosszasan próbálgatni. Átkocsikáztunk a tó másik oldalára, oda, ahol az arborétum fahíd bejárója található. (Ld. térkép a bejegyzés végén.)

Itt legalább megtaláltuk azt a játékot, amit az interneten többször láttam cikkekben. A gyerekeknek lombkorona sétányt emlegettem, mert azt gondoltam, hogy ez egy hosszabb, nagyobb valami. Attól függetlenül, hogy nem egy óriás sétányról beszélünk, a gyerekeink körében ez a domboldalba épített játék, főleg a csúszda, hatalmas sikert aratott.

Kilátópontok a fák törzsei között és egy nagy, izgalmas csúszda.

Szép!

Többek között ezt láttuk a lépcsőket megmászva.

A fahíd tulajdonképpen a Deseda Arborétum romantikus bejárata. Előtte egy forrás, ivóvízzel (különös, "gyógyízű"). A park bejáratánál rögtön le lehet pihenni, mi ki is használtuk a lehetőséget egy jó kis uzsonnázásra. Két keksz között a gyerekek elszaladtak, hogy kipróbálják az arborétum játszótéri fajátékait, melyek a területen szétszórva, egymástól messze találhatóak.

Megyünk a fahídon!

Ez szintén a Kalanderdő egy része.

Piknik a fahíd tövében.

A kocsihoz sétálva egészen közelről megfigyelhettünk egy sünbabát.
Nem nyúltunk hozzá, csak csodáltuk kedves vonalait, bájos mozdulatait.

Nagyon kifáradtunk, rettentő meleg volt aznap, ezért nem sétáltunk többet. Pedig az arborétum gyönyörű - nem babkocsis terep, ezt fontos megemlítenem itt - és a Kalanderdő tanösvényeit még csak meg sem tudtuk nézni. Sebaj, a gyerekeknek ennyi bőven elég volt egy napra. 

A szálláson vacsora előtt belefért egy focizás a fiúknak, koszorúfonás, rajzolgatás a lányoknak. 

Térkép a Desedáról (kattints a nagyobb képért!):