Zselici nyaralás 2.: Katica Tanya

Vasárnap érkeztünk a szállásra. Sokszor időzítem a nyaralást vasárnapi érkezéssel - majd leírom egy bejegyzésben, hogy miért - de ilyenkor a másnap mindig fejtörést okoz. Mit nézzünk meg hétfőn, amikor minden zárva van? A legjobb persze hétfőn kirándulni (mint pl. itt, két éve a Mecsekben tettük). Ez a program nincs nyitvatartáshoz kötve, de idén nálunk nem volt opció a komoly túrázás. A két és félévesünk, aki ugye már elég nehéz (sokan azt hiszik, elmúlt három, és a nagyok óvodás cuccait hordja...), mostanság nem igazán hajlandó gyalogolni. Cipelni kilométereken keresztül viszont sem háton, sem nyakon nem kellemes. Így tehát program kell: mi van nyitva hétfőn a környéken? Hát a KATICA TANYA, "az élmények hazája". Szállásunktól mindössze néhány perces autóút, egész napos elfoglaltság és étkezési lehetőség adott, nem volt kérdés, hogy Patca lesz tehát a hétfői napunk célpontja.

Nagycsaládunk kb. 12.000 Ft-os belépővel kapott karszalagot. Ez az első ránézésre "nagyot nyelős" belépő költség tényleg  biztosítja, hogy egész nap, nyitástól zárásig, egyetlen másodpercig se unatkozzunk. A Patca falu végén található domb oldalába vájt nagy élményközpont hatalmas napelem-bázissal rendelkezik, ez már akkor feltűnt, mikor megérkeztünk, hiszen napelemek takarásában találtunk klassz, árnyékos parkolóhelyet. Most szólok, hogy a kiskerekű babakocsit ki se vegyétek a kocsiból. Csak szenvedés lesz vele a nap... Itt csak nagykerekű terepbabakocsival vagy hordozóval/kendővel lehet kényelmesen közlekedni.

Úgy gondoltuk, hogy teszünk egy kört kint, mielőtt a nagy, beltéri játszóházat felfedezzük, mert volt bennünk egy olyan érzés, hogy onnan egészen biztosan nem tudjuk majd kicsalogatni időben a gyerekeket. Ezért azt találtuk ki, hogy sétálunk kint egy nagy kört, látunk, amit látunk, majd ebéd előtt 30-40 perccel bevesszük a játszóházat, mert nálunk az ebéd az egy csalogató tényező. :) Ez a taktika bejött. Addig láttuk és kipróbáltuk a kültéri trambulint, a különleges homokozókat, a falusi járműveket, és a palánkvárat. 

Kültéri akrobata trambulinon kezdtük a napot - természetesen mi felnőttek is
kipróbáltuk.

A kiszolgált, nyugdíjazott mezőgazdasági gépek mindegyikére fel lehet ülni
"vezetni".

Több szintes nagy homokozó speciális markológépekkel.

A Palánkvár meghódítása!

A beltéri játszótér a hatalmas csúszdákkal egy városi környezetből érkező, sok játszóházat látott gyereknek is újdonság! Nem csodálom, hogy a Katica Tanya itt a somogyi dombocskák közepén ekkora durranásnak számít: közel s távol még csak hasonló attrakció sincs. 

Családi csúszda, zsákkal

Kék csúszda, nagy sebességgel.

Piros csúszdák - szinte szabadesés!

Okos helykihasználás: a családi csúszdák alá tervezték a babajátszót.

A nagy csúszdák mögött kapott helyet a sokemeletes órásjátszóház.

FELTÉTLENÜL PRÓBÁLJÁTOK KI A FELNŐTT JÁTSZÓHÁZAT! Ilyen nincs máshol! 

Az önkiszolgáló étterem fel van készülve a hatalmas tömegekre (ez látszik pl. a sorbanállást segítő, beépített kordonokon és az asztalok, székek mennyiségén). Ehhez képest nagy csalódás volt, hogy milyen lassan kaptuk meg az - egyébként finom - ebédünket,  mert mindössze egyetlen munkatárs dolgozott a konyha kiszolgáló egységén. Különösen lassan telt számunkra a várakozási idő, mivel a két kicsi párhuzamosan ordított a fáradtságtól. S amíg az egyiket szoptattam, hogy megpihenjen, a másik elszaladt, hisztizett, földre vetette magát a tálcával sorbanálló férjem lábába kapaszkodva, szóval klasszikus hisztis képsorok következtek, és sajnos klasszikus reakció a környezettől... :( Még mindig itt tartunk Magyarországon: mikor az én gyerekem hisztizik, akkor a szín összes anyukája cicceg, összesúg, látványosan odaszól, sőt, megszól, hogy halljam... hát Kedvesek, akik ott voltatok, ez nem volt szép tőletek. Sőt, szörnyű volt átélni. Egy nagymama, később, a délután folyamán nem átallotta például megkérdezni tőlünk mosolyogva, kedélyes beszélgetést kezdeményezve, hogy idézem "miénk volt az a visítós kisfiú"? Nem lett belőle kedélyes beszélgetés. 

< Ebéd időben nem készült fotó, vajon miért?  >

Ebéd után a tóparti játszót tesztelgettük, az ugrálók itt is mindent vittek a gyerekeinknél. Csendben csodáltuk férjemmel, hogy mennyit bírnak a srácok fizikailag, mi a negyedétől kipusztultunk volna, de ők ugráltak rendületlenül. Azért a két és féléves egy idő után kidőlt, őt a babakocsiban altatva tudtunk tovább sétálni, új részeket felfedezni. 

Hihetetlen, mennyit bírnak ugrálni a gyerekeink!

És még mindig csak a pattogás!
(Háttérben a labirintus. Itt óvodásunk segítségre szorult.)

Így jutottunk el a nemrég átadott Kalandbarlangba, ahol a gyerekeink ismét ugrálhattak, nem érdekelte őket sem a (fizetős) mászófal, sem a bowling, sem az asztali játékok sora, csak az ugra-bugra. 

Itt még a falról is vissza lehet pattanni.

Kalandbarlang emelete: asztali golyós játékok, 20 percig ingyenes a
recepción kért golyókkal a játék.

Ugyanitt lent bowlingpálya.

Kalandbarlang: mászófalak (fizetős).

Aztán a gokart pálya következett, majd a csúszás a kültéri "fánkcsúszdán" kifulladásig. 

Kétféle gokartpálya van: kicsiknek és nagyoknak.

Köztük játszótéri játékok, pihenőpadok.

Vicces, ahogy a gyerekek a legelő birkák mellett húzták fel a fánkokat.

Ezt is rettenetesen élvezték.

Leírom azt is, ami csalódást okozott, hátha valaki elolvassa, akin a változtatás múlik:

- Nem tudtunk egyetlen "járművel" sem utazni, mert egyszerűen nem fértünk fel a Matyivonatra és a hordójáratra. Miért nem mennek ezek gyakrabban? Mikor bemondják a hangosbemondóba, már egyetlen hely sincs, sőt korábban odamentünk, és már így sem fértünk volna fel!

- Mivel rendkívül ingergazdag a környezet, a gyerekeket maga a "tanya" egyáltalán nem érdekelte. Mi egy állatsimogatás a fantasztikus, változatos és színes csúszási, ugrálási lehetőségekhez képest? Ezt szülőfejjel igencsak sajnáltuk. Azt azonban megértjük, hogy a somogyi gyerekek számára ez a környék szinte egyetlen lehetősége a játszóházas kikapcsolódásra.

- A tavon egyáltalán nem működtek a ladikok, pedig ezt az attrakciót a gyerekeink nagyon várták. A kiírás szerint június 15-től lehet ezeket használni, háááát... július 2-án még csak nyoma sem volt a felújításnak. 

- A kis és a nagyobb gokartok közül sok volt szinte teljesen használhatatlan, bár nem volt tömeg, várni kellett arra a néhány jól működő járgányra. Főszezon közepén sajnálatos tény. 

- A vártnál többször jött szembe külön fizetős program, ezeket nem vettük igénybe. 

- A kiírás szerint a Katica Tanya területén nem szeretik, ha a saját magad által elkészített ételt fogyasztasz. Számomra nem szimpatikus ez a hozzáállás, mert ha valaki hideg élelmet készít magának egész napra, ugyan miért ne ehetné meg, vagy miért csak "bújkálva" teheti? 
- Kevésnek találtam a "szülőmegpihenőt", ahová a gyerekek kísérői ülhetnek. És ez csak egy egyszerű hétfő volt, korlátozott embermennyiséggel.

- Az időjárás miatt a vízi játszóteret nem tudtuk kipróbálni, de erről nem tehet a Katica Tanya. :)

Összességében: ha a környéken jár a család, kihagyhatatlan, nagy élményt nyújtó, teljes napos elfoglaltságot biztosító program a Katica Tanya. Számítsatok a totális kifulladásra és a felejthetetlen élmények későbbi emlegetésére. Ha jót akartok magatoknak, ide nem hétvégén jöttök.

  
A bejegyzés végén nem tudom kihagyni a különleges patcai kapu előtti hidacskákat, melyek teljesen egyformák, mintegy egységes utcaképet adva így az amúgy igen pici településnek. 

Patcai utcakép