2015. szeptember 30., szerda

HírTV - Paletta c. műsorban a Barangoló család


A KidsOasis Álom-másodállás Pályázat különdíjasaként a Magyar Turizmus Zrt. Fenntartó család programjában vehetünk részt. Három hosszúhétvégét nyertünk teljes ellátással a Nyugat-Dunántúl Régióba, így jutottunk el Sopronba, megyünk az Őrségbe, és Bükfürdőre. 

A zöld utazásról és a Fenntartó család programról kérdezett minket, azaz Mártonné Máthé Kingát, az MT Zrt. Belföldi igazgatóját és engem Truda Adrienn, a HírTv Paletta c. műsorában még szeptember 9-én. (Stúdión kívül megbeszéltünk néhány dolgot, amit majd Adrienn kérdezni fog, sajnos nem teljesen ezeket a kérdéseket tette fel, és a Barangoló családot is összekeverte a Fenntartó család programmal, de sebaj, azért így is nézhető a műsor.)

Itt találjátok a kivágott videót, nincs 5 perc sem.



2015. szeptember 29., kedd

Soproni hétvégénk - Belvárosi négycsillagos szállásunk


Az 1983-ban épült Hotel Sopron messziről kimagaslik a soproni épületek közül: már a Károly-kilátóból is kiszúrtuk első nap. Impozáns méreteivel és az öreg házakhoz képest modern látványával egyből feltűnik a szemlélőnek. A 100 szobás, négycsillagos hotel nem csak széles kínálatával, hanem rendkívül kedvező elhelyezkedésével is vonzza a turistákat belföldről és külföldről egyaránt. A 84-es útról közvetlenül elérhető nagy parkolója az autóval érkezőknek hívogató, míg belvároshoz közeli mivolta a gyalogos és biciklis turistákat csalogatja. A Tűztorony a szálloda főbejáratától mindössze 5-7 perces kényelmes sétára fekszik!

Ezt látod, ha gyalog érkezel, a Belváros felől.

Látogatás a Harrer Csokoládéműhelyben



Mikor arról beszélgettünk Istvánnal, a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-Dunántúli Régió marketingvezetőjével, aki a Fenntartó család programunk kitalálója, szervezője és felelőse, hogy Sopronban lesz majd csokikóstolás a hétvégénkben, egy belvárosi kis csokiműhelyre gondoltam. Egy kis helyiségre, ahol majd épp hogy elférünk az apró üzletben a családommal. Egy öreg épület jelent meg a képzeletemben, pici ablakokkal, ahol a kirakatban a házi készítésű csokoládé hívogatja a turistákat, idős bácsi mutogatja hátsó műhelyében készült finomságait. Ehhez képest a következő helyre érkeztünk, mikor a megadott címre elmentünk:

Harrer Cukrászda és Csokoládéműhely

Soproni hétvégénk - Belvárosi séta, belvárosi étterem



Tudtátok, hogy Sopron város területének több mint fele műemléki védettséget élvez? Ezzel a ténnyel arányaiban első az országban. Számomra csak akkor vált világossá, hogy mindez fizikai valóságában mit is jelent, mikor vasárnap a mise után nekiindultunk, hogy felfedezzük a belvárost.

Hangulat misére menet.

2015. szeptember 26., szombat

Adásunkat megszakítjuk - még tart az OMÉK!



Soproni beszámolófolyamomat megszakítva egy nagyon érdekes programot ajánlok figyelmetekbe - az utolsó pillanatban. Sajnos mi magunk sem jutottunk ki előbb az OMÉK-ra, azaz az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra, pedig már szerda óta tart a Hungexpo területén ez a hatalmas rendezvény. Tényleg óriási: az egész vásárváros területe "be van lakva", minden pavilonban, csarnokban történik valami, és még a köztes területek, átjáró folyosók sem üresek. Szombat lévén nagy volt a tömeg, de a rengeteg ember a tényleg hihetetlenül nagy területen azért viszonylag arányosan eloszlott.
A beszámoló fotói mobiltelefonnal készültek.

A parkolási és bejutási nehézségek után (számoljatok min. fél órát erre a két műveletre) igazán jól esett a finom kávé, amit a Nyugat-Dunántúli Régió vendégeként szürcsölgettünk el az A csarnok 207-es számú területén. A gyerekek is lenyugodtak (számukra sem volt túl élvezetes a bejáratnál tapasztalt szervezetlen tömegjelenet), ettek néhány szem pogácsát, ittak valami finomat, kaptak valahonnan három lufit, ettől mindenkinek jó kedve lett. 

Lufi, süti, üdítő = boldogság. Felnőtteknek ugyanez kávéval, lufi nélkül. 

Ezután egyből bevetettük magunkat a Régió leglátványosabb kiállítási elemébe, melyet a mosonmagyaróvári Futura Interaktív Természettudományi Élményközpont hozott magával. És ez nem más mint... kapaszkodj meg... egy felfújható miniplanetárium!! 

Futura: miniplanetárium.

Beültünk, illetve helyesebben befeküdtünk, majd elkezdődött a rövid csillagászati bemutató, amit egy kisfilm követett a Futura Központ csalogatójaként. Mit mondjak? Eddig is nagyon szerettem volna már ide elmenni, de ezután még nagyobb kedvem lett! 

Körbejártunk a Nyugat-Dunántúli Régió területén, elámultunk a széleskörű kínálaton, amit magukkal hoztak ide az OMÉK-ra. Láttunk őrségi olajütő-bemutatót, ahol a hideg és meleg sajtolási technikát egyaránt megtekinthettük, de voltak termelők illatozó levendulás finomságokkal, és fantasztikus lekvárokkal, szörpökkel, egy hölgy büki mézeskaláccsal készült, a méztermelő kóstoltatott és ajándékozott, a "mindenmentes" almalével meg nem győztünk betelni.... Kitelepültek a városok is, mint az Utazás Kiállításon: a térképeken, Tourinform prospektusokon kívül számos helyi érdekesség és finomság került ki a pultokra. Sajtok, húskészítmények, borok, pálinkák, csokoládék, kézműves termékek, szappanok... sorolhatnám, úgysem tudok ide mindent leírni. 

Őrségi olajütő.

Mézkóstolás.

Miközben én a finom rumos zölddió lekvárt és a medvehagymás meg erdei gombás mustárkülönlegességeket kóstolgattam, férjem elvitte a gyerekeket a népi játszóba, ahol kosár-körhintázhattak, gólyalábazhattak és egyéb különleges népi játékokat próbálhattak ki. 


Népi játszó!

Együtt meg jól leragadtunk - majdnem egy órára - a Földművelésügyi Minisztérium Gyerekszigetén, ahol a gyerekek lisztet őröltek, majd magokból mindenféle gyönyörűségeket gyártottak.


Igazi malomkő!

Magokból ragasztunk.

Az ebéddel jól befürödtünk, mert a kedves vendéglős, akinek a szarvasgulyását lelkesen kikértük a kinti nagyfolyosón (térképen: Duna), nem szólt, hogy a gulyás gyerekek és kismamák számára szinte ehetetlenül csípős... Erre csak akkor döbbentünk rá, mikor már a szánkban volt a finomnak remélt egytálétel. Volt bosszúság rendesen. A gyerekek jókedvét a friss, meleg kürtőskalács hozta egyensúlyba. :)

Az óriásakvárium nagy sikere.

Az állatokat a végére hagytuk, mert tudtuk, hogy a srácok fáradtságán úrrá lesz az érdeklődés, ha meglátják az élő háziállatokat. Így is lett tényleg. Alig bírtunk elszakadni a C csarnoktól, annyi volt ott a városon nevelkedett gyerek számára érdekes állat. 

Nyuszisimogató: szegény nyuszik!

Kiscsibék melegben.

A Budakeszi Vadaspark nagyon komolyan felkészült, ez itt csak egy részlet a
standjukból. 

Hogyan készül a gyapjúfonál? Itt megnézheted!

Belefutottunk egy sertésbemutatóba, ami megint majdnem egy órásra sikerült, de nem tudtunk eljönni a vége előtt, mert a nagyfiam teljesen odáig volt ettől a programtól, és ragaszkodott hozzá, hogy az előre beharangozott 480 kg-os óriáskant is látni akarja. Sajnos épp ekkor merült le a telefonom, így róla, Durciról, már nem tudtam képet készíteni, pedig azt hiszem, ez lett volna e blogbejegyzés legmeglepőbb fotója.

Durci ennél az anyakocánál kb. négyszer nagyobb. 2700 utódot nemzett.

Szakadó esőben nem volt kedvünk kimenni a traktorokat megnézni, pedig a fiúknak az is nagyon érdekes lett volna.

Az idei OMÉK-on az volt a benyomásom, hogy nagyon számítanak a családokra, rengeteg volt a gyerek és az őket lekötő gyerekprogram. Lufikat, színezőket úton-útfélen osztogatnak, de a finomságokból is kapnak kóstolót az aprónépek. Holnap, azaz vasárnap még tart a rendezvény! Ebben a trutymák időben érdemes kinézni, a programok nagy része fedett csarnokban kapott helyet.






2015. szeptember 25., péntek

Soproni hétvégénk - Gazdagság és pompa a fertődi lápvidék közepén



Mély meggyőződésem, hogy a fertődi Eszterházy-kastély hihetetlen méretei és pompázatos gazdagsága abból a célból született, hogy a századok során a szinte semmiből felemelkedő Eszterházy család megmutassa a Habsburgoknak, hogy kik ők, és milyen erőt képviselnek. Innen, az akkori lápvidék közepéről ez egy igen erőteljes üzenet lehetett a császári családnak! Mária Terézia állítólag mindössze egyszer járt itt, s soha többet be nem tette a lábát a Bécstől amúgy nem túl távol eső Fertődre, rossz nyelvek szerint irigykedett... nem is kicsit.




Különleges vezetéssel várt minket a fertődi Eszterházy-kastély: fiatal idegenvezetőnk olyan helyeket mutatott meg nekünk a szokásos csoportvezetésen kívül, melyekre nem lehet mindig bejutni.

Vezetőnk Eszterházy "Fényes" Miklós szobra előtt mesél nekünk.

Első körben a Víztorony alatt berendezett "moziterembe" sétáltunk el (ez hátul, a Bábszínháznál található, itt:)



Ebbe a modern eszközökkel felszerelt térbe egy körpanorámás mozivetítést álmodott meg a kastély felújításért felelős csapata. Ez az a program, amiről nem tudok Nektek képet mutatni, hiszen épp a körpanorámás mozi a lényege, amit nem lehet lefotózni! Képzeljetek el egy henger alakú termet, ezt:



Bezárul minden ajtó (Dávid, a vezetőnk megkérdezte, nem vagyunk-e klausztrofóbiásak), leereszkedik egy körvászon, és elindul a vetítés: először csak szemben, aztán egyszer csak mindenhol, körbe-karikába. Hát... mit mondjak: NAGYON LÁTVÁNYOS!!!! Repülünk a kastély felett, belépünk a valaha a kertben álló Opera épületébe, megnézünk egy rövid operarészletet, részt veszünk egy tűzijáték-bemutatón, amit a herceg egy vendége számára rendelt meg... csak ámultunk és bámultunk. A gyerekeknek is nagyon tetszett, mert a teremben egy pillanatig sem volt sötét, a körpanorámás vetítés fehér vászonra olyan, mintha nappali világosságban ücsörögtünk volna, pedig egy ablak sem volt nyitva. Ha szeretnétek Ti is ebben az élményben részesülni, érkezés előtt mindenképpen érdeklődjetek a recepción, mert ez a program nem minden nap kerül meghirdetésre!!
A kb. 10-12 percig tartó lebilincselő vetítés után a Rózsakert felé vettük az irányt. 

Séta a Rózsakert felé. Ott, a 120 éves tiszafák között,
messze a távolban látszik egy torony: na az a kert vége!
(csak nagyítva van esélyed meglátni)

Rózsakert: az eredeti lugasállványok lettek felújítva.

A Rózsakertet Cziráky Margit, a jelenleg is a kastélyban lakó herceg nagymamája álmodta és valósította meg, a 20. század elején. Az évek során a kert teljesen tönkrement, de a megújuló kastélyprogram tervezői fontosnak tartották a rózsák újratelepítését. Jelenleg kb. 600 féle (nem ennyi darab, ennyiféle!!) rózsatőben lehet gyönyörködni. A lugasokra felfutva néhány év múlva még látványosabb, még illatozóbb lesz a kert!



Illatot sajnos nem tudok csatolni.



Befejezésként a báltermet tekintettük meg - a programba több nem fért időben, de a gyerekeknek is bőven elég volt e három látnivaló. Így is csendben rettegtünk, hogy a bálteremben valamihez hozzányúlnak, amihez nem kellene.  







A "hagyományos" vezetés során mintegy 24 termen és szobán keresztül kalauzolják a vendégeket. Természetesen az egész épület nem bejárható: egy része szállodaként üzemel, egy másik része pedig a mai napig lakott: Eszterházy Antal herceg otthona.

A parkolásért 2015 szeptemberében 570 Ft-ot kérnek el a kastélytól sétatávolságban fekvő nagy parkolóban. Nincs óradíj, csak ezt az egész napra szóló összeget lehet kicsengetni. 

Mindenkit megnyugtatok: a védett fecskék Fertődön is védettek. A fészkeket nem
távolítják el, csak a piszkot szedik le a vakolatról időnként.

Vak és gyengén látó vendégek számára íme a kitapogatható kastélyépület.

Szombat délután három óra körül több esküvői fotózást
tartottak egy időben a kastélykertben.

Volt még egy kis időnk, így elkanyarodtunk a fertőrákosi kikötőhöz, ahonnan a Fertő-tó nyílt vizét szerettük volna megmutatni a gyerekeknek. A tó magyar szakasza csaknem teljes egészében nádas, de itt, Fertőrákoson van hajózható rész. Innen indulnak a sétahajók - lekéstük - és innen lehet áthajózni menetrend szerinti járattal Ausztriába. Az utolsó menetrend szerinti hajót épp elcsíptük, de nem tudtunk rá felszállni, mert kiderült, hogy Ausztriából már nem jön vissza aznap! Mit mondjak... igen nagy csalódás volt. Főleg a bufurc személyzet. Épp hogy el nem küldtek a csudába, mert meg mertük kérdezni, hogy tényleg ez az utolsó hajó. A másik, amin nagyon meglepődtünk: a "szigetre" behajtáskor számunkra teljesen érthetetlen okokból előre meg kell mondani, hogy pontosan mennyi időt szeretnénk itt parkolni, és ennek megfelelően kell fizetni. Nem értem, hogy miért nem kifelé fizetünk, a valós időnek megfelelően?



Tolat ki a hajó, amire hiába szálltunk volna fel, nem hozott volna vissza.

A parti hangulat, a csónakok és a lábakon álló házak látványa azért némileg kárpótolt minket a kellemetlenségekért. 






Soproni hétvégénk - Múzeumvasút és kastélykert Nagycenken


Nincs olyan kisgyerekes család, ahol ne hozná lázba a srácokat a kisvasutazás. Szerencsére második soproni napunkon már reggel 9-kor (koránkelő csapat vagyunk - sajnos...) ott állhattunk a GYSEV által üzemeltetett nagycenki Széchenyi Múzeumvasút peronján, hogy várjuk az aznapi első vonat beérkezését. 



Megérkeztünk a nagycenki kisvasút állomására.

Odabent büfé, mosdó.

A GYSEV másnapra meghirdetett Kisvasút Napjára már láttuk az előkészületeket, épült a hatalmas terepasztal, húzták fel a sátrakat, települtek ki a lángosos nénik. A vasárnapra ígért gőzös látványára azonban nem készültünk fel, így alaposan meglepődtünk, amikor egy valódi, igazi, hamisítatlan gőzös tolta be a vágányra a múzeumvasút vagonjait. Ilyen közelről, "élőben" még egyikünk sem látott gőzöst, úgyhogy már önmagában ez nagy élmény volt!

András gőzös és vagonjai.

Felszálltunk, elindultunk, szállt a füst és a szag, így mindenestül átérezhettük, milyen lehetett a múlt század elején utazni...

Nem mai berendezés.

Az utolsó kocsi előnyei!

Füst és szag mindenütt, a hangulat garantált!

Irány Fertőboz!

A Széchenyi Múzeumvasút útvonala nem olyan látványos, mint mondjuk a királyréti vagy a mátrafüredi vonal. Itt az az érdekes, hogy tényleg múzeumi példányokon ücsörög az ember. A jegyeket ezen a vonalon - csakúgy mint a budapesti Gyermekvasút vonalán - gyerekek kezelik. Van felnőtt kalauz is, ő volt az, akinek irányítására történt minden. Pl. a fertőbozi igazi nagyvasútállomáson (ami tulajdonképpen a másik végállomás) megvártuk a csatlakozó vonatot, hogy fel tudjanak szállni a Nagycenkre utazó turisták. 

Fertőbozon volt idő kiszállni és körbenézni visszaindulás előtt.

Nagycenken érkezés után nézelődtünk, a múzeumi vonatok között bóklásztunk, játszótereztünk, tízóraiztunk. 

A játékok egy része...

... de érdemes hátra sétálni, mert körhinta és mókuskerék is van!

Öreg mozdonyok kiállítóhelye.

Átcammogtunk a Széchenyi-kastély kertjébe, ahol a gyerekek jól kirohangászták magukat a bukszuslabirintusok között. Bemenni sajnos nem volt időnk, meg igazából a gyerekek tűrőképességét sem akartuk próbára tenni. Tudtuk, hogy még előttünk áll egy éttermi ebéd (ahol jól kell viselkedni) és a fertődi Eszterházy-kastély meglátogatása (ahol szintén azt vártuk tőlük, hogy jók legyenek). Így engedtük őket tombolni, szaladgálni kedvükre. A kastély előkertje jó terepnek bizonyult!


A híres hársfasor eleje.

Nagycenk, Széchenyi-kastély.

Csodás rohangászós terep!

Ebédre a hegykői Tornácos Étterembe vártak minket. Hegykőn a főúton, közvetlenül a Sára Thermál fürdő mellett található ez a nagy forgalmú, igényes kialakítású, láthatóan a helyiek által is kedvelt panzió-étterem. Azt, hogy a hangulatos kerthelyiségbe kiüljünk, a darazsak miatt elvetettük, de utólag tudom: jól döntöttünk, mert a dohányosok is mind kint ültek. A finom fogások hatalmas adagokat jelentettek, és hiába kértük, hogy gyerekadagot hozzanak pl. levesből: akkora tálakat kaptunk tányér címén :), hogy vissza kellett küldeni nem csekély mennyiséget (ez engem nagyon frusztrált, de képtelen voltam megenni a gyerekek maradékát is az én adagom mellett, férjem hősiesen próbálkozott, aztán ő sem tehetett mást: feladta :) ). 

Hegykő, Tornácos Étterem és Panzió


Hangulat.

A részletek is szépek.



Minden nagyon finom volt, a házi szörpöket külön kiemelném, a 4 dl-es óriásadagok a melegben szomjazó kerékpáros turistáknak is bizonyára nagyon bejöttek. A Tornácos ugyanis a Fertő-táj fő kerékpáros útvonala mellett fekszik, ennek megfelelően tényleg igen sok a biciklis turista. Szeptemberben legtöbbet a friss nyugdíjas korosztályból, valamint a családos rétegből láttuk ezen az útvonalon. A gyerekek kedvet kapva a látványtól megígértették velünk, hogy visszajövünk a Fertő-tájra: BICIKLIVEL. Remélem, sikerül!

Kisgyerekek játszósarka a Tornácosban.