Amikor először megfordult a fejemben a Lipnói-tó, mint esetleges bringás célpont, pontosan egy olyan napot képzeltem el, mint ez a csütörtöki volt. Gyönyörű időben indultunk a szállásról. Elhagytuk a kis települést, és máris a vadregényes cseh tájban találtuk magunkat, melyet meg-megszakít egy-egy művelt terület. Az egyik mellékúton egy kis traktor fülkéjébe préselődött anya-fia párost láttunk kacarászva kijönni az erdőből. Bizonyára azon nevettek, ami számunkra is vicces volt: nem fértek el ketten, így egyikük, a srác, szó szerint felkenődött az üvegre belülről. Sajnos nem volt időm lefotózni a megmosolyogtató jelenetet. Mindenesetre sokat elárult a vidékről: itt élő családi gazdálkodás folyik, valódi földműveléssel, az emberek kincsnek tekintik a földet, és családok megélhetése múlik azon, milyen gépekkel és hogyan dolgoznak, illetve továbbadják-e a családi hagyományt.
 |
| Ez a kép virított a Telex címoldalán. Írtam egy összefoglaló cikket a Szépkilátás blogba az 5 napos csehországi aktív nyaralásról - Tenczer Gábor ezt a képet választotta borítóképnek. |
 |
| Hopp, egy szép tó! Megállok és lefotózom. |
 |
| Hopp, egy brutalista hotel! Megállok és lefotózom. (Ezektől a megállóktól szegény férjem olykor tombolni tudott volna.) |
Tartottunk egy nagyobb, fagyizós pihenőt Frymbrukban. Ez a város nekem nagyon, de tényleg nagyon tetszett, egészen különleges hangulata van. Mivel mások is így gondolják, bizony itt elég nagy volt a népsűrűség. Meg is állapítottuk, hogy "de jó, hogy végül nem ide foglaltam szállást!" (Gondolkodtam a település szélén található egyik kemping mobilházain, de jobb ajánlatot kaptam Cerna v Posumaniból.)
 |
| Szuper fagyizó Frymbruk hajókikötőjénél, a régi iskola épületében. |
 |
| Ahogy egyszer korábban írtam: a cseh egy fagyiimádó nemzet! |
 |
| Frymbruk, szoborpark a parton. Hopp, megállok és lefotózom... |
 |
| Kikötő, szabadstrand, pár méterre innen éttermek, kávézók. Hopp, megállok, és ... izé "Gyere már!" |
Eljött az idő, hogy fürödjünk egyet, illetve végül csak a férjem fürdött, én pedig eközben hazacsörögtem, hogy rákérdezzek Nagyinál, hogy bírják egymást az egyetlen, nem táborozó kisunokával? Vidám hangulatban kaptam el őket, és még azt is meg tudtam mutatni élőben a videótelefonálás közben, hogy az elhaladó hajóból integetnek nekem az utasok, meg hogy miként pancsikol "Apu".
 |
| Mártózás a bringatúra közben. |
A Lipnói Tündérnél muszáj volt megállni (hopp megállok, és...) :). A 2011-ben a partra helyezett szobor "zarándokhellyé" vált, tényleg sokan elsétálnak ide, vagy kifejezetten a szobor miatt keresnek a közelben parkolót. Mivel a bringaút mellett található, nekünk csak ki kellett támasztanunk a bicikliket.
 |
| 😅😆😄 |
Elérkezett a nap legdurvább része. Sikerült pont a déli, legmelegebb órákban megérkezni a Stezka korunami stromu Lipno-hoz, azaz a Lipnói Óriás-lombkoronasétányhoz. Ami persze a hegyre épült, hogy még messzebbre el lehessen látni a tetejéről. Szóval egy olyan emelkedőn kellett feltornáznunk a bicikliket, ahol a jóval előttünk lassan haladó német család gyalog is meg-megállt pihenni.
Feladtuk, hogy tekerjünk. Toltuk. Szakadt rólunk a víz, ebben a pár órában pont ott, nagyon meleg volt. Ahol nem tudtunk elbújni a nap elől, perzselt - ez sem segített. Végül, naaaaagy nehezen, felértünk.
 |
| Lelakatoltuk a bringákat, de a cuccainkat nem tudtuk hová tenni, így bent maradtak a bringatáskában. Semmi nem tűnt el az 1-1.5 óra alatt, amit fent töltöttünk. |
Jártunk már óriás lombkoronasétányon Észak-Csehországban (2024) és Lengyelországban (2025) meg még egyszer Lengyelországban (2025), így maga a felépítmény nem okozott nagy meglepetést. De mindegyik más, és nekem itt pl. nagyon tetszett, hogy az első tanösvénymegállónál alaposan elmagyarázták, és érdekes számokkal, képekkel illusztrálták, hogyan épült fel az óriáskilátó.
 |
| Megjöttünk! Ha előre online megveszed a jegyed, tuti nem kell sorban állni. (De itt pl. amúgy sem kellett volna akkor.) |
 |
| A legmagasabb pontig folyik a játékos edukáció. |
 |
| Ikonikus épületekkel hasonlították össze a lombkoronasétány méretét. |
 |
| Természetismereti játékok (tűző napon nem álltunk meg). |
 |
| Fent egy hatalmas kilátóteraszról ámulhatunk el a táj szépségén. |
Ez volt az egyetlen hely, ahol az 5 nap alatt magyar szót hallottunk: egy magyar család jött fel, nem sokkal előttünk. Valahol itt nyaralhattak, mert nagyon kérték, hogy a fotón, amit róluk készítettünk, mindenképpen szerepeljen a sziget is, ahová a nagypapával ezután terveztek ki is evezni. Egyébként ők csúszdán távoztak. :)
Legurulni a hegyről sokkal nagyobb élmény volt, mint felszenvedni magunkat oda. Ekkor már annyira éhesek voltunk, hogy másra nem is tudtunk gondolni, mint kajára. A szabadstrandon kerestünk egy normálisnak kinéző pizzériát, és ettünk egy-egy finom pizzát, desszert, kávé is belefért a büdzsébe. Árak tekintetében egyébként ez a vidék nem drágább, mint hazánk.
 |
| Búcsú a hegytől farkas éhesen :) |
 |
| A szabadstrandra úgy érkeztünk, hogy árgus szemekkel vizslattuk az ételkínálatot. |
 |
| Egy pizzéria győzött. Sokkal több étterem közül - mint később megtudtuk - tudtunk volna választani feljebb a városban (Lipno nad Vltavu) |
Ránéztünk az órára, és arra jutottunk, hogy bele kell húznunk, hogy elérjük a 18.00-ás kompot.
Így az utolsó szakaszt kevesebb "Hopp egy izé, megállok és lefotózom!" bűvöletben tekertük le, férjem legnagyobb örömére - haladtunk is becsülettel, szuper tempóban. Na jó, azért pár helyen így is készült fénykép:
 |
| Lipno "fővárosa" szélén áll ez a kilátópont a víz felett. Kár, hogy pont szembe sütött a nap. |
 |
| A Moldva gátja. |
 |
| Szuppppper szabadstrand Predni Vytonnál. |
 |
| Gyönyörű kilátással. |
 |
| Egy részben elárasztott falu, aminek a temploma megmenekült. |
 |
| Belül ilyen szép. |
 |
| Feszített tempó a komp felé. Itt elég zavaró volt, hogy olykor szembe jöttek autók vagy elhúztak mellettünk, a szűk úton. Csak ezen a szakaszon tapasztaltuk az autós forgalmat. |
 |
| Elárasztott vidék ez - száraz időben jobban látszik. |
 |
| Víztározó tó, aszály idején. Csehországban több eső esett, mint nálunk, de itt is kevesebb, mint általában szokott. |
 |
| Kompra várva. Ezen az oldalon se büfé, se mosdó. |
 |
| Napfürdőzés. |
 |
| Kompolás Dolní Vlaticébe. |
 |
| Lipnói-tó, alkonyatkor. |
Fárasztó, de elképesztően izgalmas és élménydús napon túl utolsó, szállásunkon töltött éjszakánkon úgy aludtunk, mint a bunda.
 |
| Saját térképem az utunkról. Közel 60 km. |
 |
| A 4-es és az 1-es túrát tekertük le egy nap alatt. Ha szeretnéd nagyobb képen megnézni, kattints rá! |
Szeretnél havonta friss, tartalmas információkat kapni barangolásainkról, kirándulásötleteinkről, múzeumlátogatásainkról, jó szállásokról? Iratkozz fel hírmagazinunkra:
BARANGOLÓ HÍRMAGAZIN FELIRATKOZÁS
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése