Avagy a nagycsaládos előregondolkozás művészete

Évek óta barangolunk,
évek óta küzdünk azzal, hogy a hétvégékből kihozzuk a legtöbbet, amit csak
lehet. Ahogy iskolába kerültek a gyerekeink, és sorra végzik az osztályokat, ez
persze egyre nehezebb. Nem csak azért, mert néha sok a tanulnivaló, a
megoldandó házi feladat vagy éppen olvasónaplót kell töltögetni, rajzolgatni,
hanem a zenetanulással együtt a gyakorlás is bekerült az életünkbe – amit hétvégéken
sem lehet felfüggeszteni. És akkor még nem is beszéltünk a programokról,
sporteseményekről, buli meghívásokról, családi banzájokról és születésnapokról
(névnapokat már régen nem ünneplünk, a szülinapokat is elkezdtük
összevonni.) Téli szezonban gyakran
keserítik az életünket hosszan elhúzódó (főleg felső-légúti) betegségek,
elsősorban az aktuális kicsiknél – ezek teljesen meg tudják borítani a
terveinket. Alig van tehát szabad hétvégi napunk, amit igazán csak a magunk
örömére használhatunk! S ha akad: azt nagyon meg kell becsülnünk! Leírom, hogy nálunk mit jelent ez a
megbecsülés és hogyan készülünk egy tulajdonképpen mindössze kb. 3-4 órás, de
igényes, tartalmas program megvalósítására.